Murray Gell-Mann
Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
Murray Gell-Mann | |
Murray Gell-Mann a Harvard Egyetemen | |
Született | 1929. szeptember 15.[1][2][3][4][5] Alsó Manhattan |
Elhunyt | 2019. május 24. (89 évesen)[6][7][8][4][5] Santa Fe[9] |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa |
|
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | ügyvivő (1974. augusztus 31. – 1988, Smithsonian Intézet) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Red Butte temető[17][18] |
Murray Gell-Mann aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Murray Gell-Mann témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésNew Yorkban, a Lower East Side-on született, Arthur Gell-Mann és Pauline Reichstein fiaként, és már korán csodagyereknek mutatkozott. A természet iránti érdeklődéstől hajtva 15 éves korában beiratkozott a Yale Egyetemre, miután évfolyamelsőként végzett a Columbia Grammar and Preparatory School-on (középiskola). 1948-ban szerzett bakkalaureátus fokozatot, majd 1951-ben az Massachusetts Institute of Technology (MIT, Massachusettsi Műszaki Egyetem)-n PhD-t.
A Chicagói Egyetem professzora volt, majd 1955-től 1993-ig a California Institute of Technology-n tanított. 1984-ben ő alapította a Santa Fe Institute-ot Új-Mexikóban, ami nonprofit kutatásokkal foglalkozik a komplex rendszerek területén.
A kelet-ázsiai régiségek gyűjtője.
Tudományos munkássága
szerkesztésAz 1950-es évek-ben részt vett az újonnan felfedezett részecskék, a kaonok és hiperonok tanulmányozásában. Ez vezette egy új kvantumszám, a ritkaság felfedezéséhez. Egyik sikere a Gell-Mann–Nishijima-összefüggés felállítása, ami eredetileg empirikus formula volt, de később a kvarkmodell megmagyarázta.
1961-ben Júvál Neemánnal párhuzamosan javasolta a hadronok egy új osztályozását, oktettekbe (majd dekuplettekbe) csoportosítva őket, amit ő nyolcas útnak nevezett, a buddhizmus által inspirálva. 1964-ben vetette fel George Zweiggel párhuzamosan, hogy a sok hadron egyszerűen felépíthető három elemi részecskéből, amiket ő kvarkoknak nevezett. A nevet James Joyce Finnegan ébredése című könyvének egy jelenete inspirálta. Gell-Mann sokáig inkább elméleti segédeszközöket látott a kvarkokban, nem igazi részecskéket. Gell-Mann egy, a Fermilabban 1972-ben rendezett konferencián állt elő a kvantum-színdinamika(QCD) elméletével, amely számot vetett a kvarkok és antikvarkok "gluonoknak" nevezett közvetítő részecskék által megvalósuló kölcsönhatásaival. A QCD, amely bizonyos tekintetben a kvantum-elektrodinamikának felel meg, végül gyakorlatilag teljes leírását adta az atomi részecskéket összekötő "erős kölcsönhatás" működésének. 1994-ben Gell-Mann már azt írhatta, hogy a nukleáris részecskék 1940-es évek óta megfigyelt ellentéteit "mára már mind fel tudjuk oldani azzal, hogy azokat kvarkok, antikvarkok és gluonok összetételeiként értelmezzük. A kvantum-színdinamika elméletében megtestesülő kvarkséma tehát feltárta a látszólag igen bonyolult állapotmintázat mélyen rejlő egyszerűségét".
Ezután a gyenge kölcsönhatást tanulmányozta, majd később a komplex rendszerek felé fordult. Nevét viselik az úgynevezett Gell-Mann-mátrixok.
1969-ben egyedül nyerte a fizikai Nobel-díjat "az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért". Nevét viselik az úgynevezett Gell-Mann-mátrixok.
Magánélete
szerkesztésGell-Mann 1955-ben vett feleségül egy brit régészhallgatót, J. Margaret Dow-t, akitől két gyermeke született: Elizabeth Sarah és Nicolas Webster. Margaret 1981-es halálával megözvegyült, de 1992-ben másodszor is megnősült: a költő és angolprofesszor Marcia Southwicket vette el.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гелл-Ман Марри, 2015. szeptember 27.
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ https://twitter.com/seanmcarroll/status/1131941028829679617
- ↑ Murray Gell-Mann, Who Peered at Particles and Saw the Universe, Dies at 89, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum
- ↑ https://www.nytimes.com/2019/05/24/obituaries/murray-gell-mann-died-.html
- ↑ Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
- ↑ https://science.osti.gov/lawrence/Award-Laureates
- ↑ https://aapt.org/Programs/awards/richtmyer.cfm
- ↑ The Nobel Prize in Physics 1969 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ 199423923, 2021. március 24.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 30.)
Források
szerkesztés- Leon Max Lederman: Az isteni a-tom, 2000