Náropa (Prákrit:Náropada[3] vagy Nadapáda[4]) (9561041) indiai buddhista jógi, misztikus és szerzetes, Tilopa tanítványa és Niguma[5] testvére, illetve egyes források szerint társa és tanítványa. Marpa fő tanítója – aki a tibeti buddhizmus Kagyü iskoláját alapította. Mindenhol nagy indiai tantrikus buddhistaként ismerik, ahol vadzsrajána buddhizmust gyakorolnak, mégis különösen a tibeti buddhizmusban tartják nagy becsben, mivel neve egybeforrt Nāropā hat jógájával, azoknak a magas szintű jógagyakorlatoknak a rendszerével, amelyek révén elsajátíthatók az annutarajógatantra beteljesítő szakaszához szükséges képességek.

Náropa
Született1016[1]
Lahor
Elhunyt1100 (83-84 évesen)[1][2]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Náropa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

India északkeleti részén vagy Bengálban született, és egy nemesi családban nőtt fel. Nevelése arra irányult, hogy átvegye apja címét és trónját, és a buddhista tanításokat és a brahmanák tanításait is megkapta. Már nyolcéves korában kinyilvánította azt a kívánságát, hogy tanulni szeretne. Kérésére 11 éves korában megengedték neki, hogy Kasmírba utazzon tanulni. Néhány forrás szerint maga az odaút három évig tartott. Más források azt mondják, hogy éppen a tanulmányaira fordított idő tartott három évig és miután hazatért, tanulmányait otthon folytatta, míg nem 1032-ben, 16 évesen feleségül nem vett egy brahmana lányt, Vimalapidít. A házasság nyolc évig tartott, azután befejeződött a kapcsolat és ekkor visszatért Kasmírba. Ott felavatták és folytatta tanulmányait.

28 éves korában a Nalanda melletti Pullahariba költözött. Ott, az első buddhista egyetemen, ahol nagy számban voltak tudósok és tanulók, további tanításokat kapott és ő maga lett az egyetem apátja.

Egy nap meglátogatta egy öregasszony, akit az elbeszélések Vadzsraváráhí Dákiní megtestesülésének tartanak. Rávilágított Nárópa előtt a meditáció gyakorlati tapasztalatának fontosságára, és azt tanácsolta neki, hogy keresse fel Tilopa mestert.

Naropa erre elhagyta Nalandát és a buddhista rendet, és felkutatta Tilopát, akit hosszú keresés után Kelet-Indiában talált meg. Tilopa kemény tanításoknak vetette alá Naropát, hogy fejlessze a tudatát, amivel már kész volt a megvilágosodásra. Gyakorlatokkal edzette koncentrációját, tudatának erejét és élességét – a tudat három nyilát, hogy elérhesse a végső megvalósítást. Ezzel egyidőben titkos tanításokba vezette be.

Abban a 12 évben, ameddig Naropának Tilopa megtalálása tartott éppúgy, mint a rákövetkező tizenkét évben az a feladat állt előtte, hogy a buddhista tanítások tisztán intellektuális megértéséből a Tudat természetének mély, belső megértéséhez és a tanítások alkalmazásához jusson el.

Naropa a megvilágosodást végül egy nagyon nem szokványos módon érte el, amikor egy nap mesterétől egy újabb tanítást kért, de ehelyett Tilopa a fejére ütött a cipőjével. Ezáltal hullottak le az utolsó fátylak is Naropa tudatáról, és megvalósította a Mahámudrát.

Ezután 21 évet töltött el Pulahariban, ahol a Dharmát tanította.

Nárópa hat jógája

szerkesztés

A Tilopától kapott legfontosabb tanításokat hat meditációs módszerben foglalta össze. Ezeket ma Nárópa Hat Jógája vagy másképp Náro Cshödrung néven nevezzük. Magasabb gyakorlatoknak tartják őket, és a buddhista tanítók ezeket teljes egészében csak néhány tapasztalt tanítványnak adják át, mert nagyon erős hatással vannak a tudatra. Naropa ezeket a meditációkat tanítványának, Marpának, a fordítónak adta tovább. Naropa egy másik fontos tanítványa Niguma volt, akiről a legtöbbször mint tantrikus társnőjeként, néha pedig a testvéreként beszélnek, (ami onnan ered, hogy a tibeti cham no kifejezés nem egyértelmű és a társnő a Shanga-Kagyü iskolában különös jelentőséggel bír.)

A tanítás a következő részekből áll:[6]

  • Tummo (hő-jóga), amellyel felismerhető az üdv oszthatatlansága és az üresség
  • Gyulü (illuzórikus test), amely révén felismerhető, hogy a jelenségeknek nincs valós lényegük
  • Milam (álom-jóga), amely révén a gyulü-nél szerzett tudás odáig fokozódik, hogy az ember alvás közben is megőrzi a tudatosságát
  • Öszal (tiszta fény), amelynek segítségével megérthető az üresség természetes fényessége
  • Phova (kibocsátás), amelyen keresztül az ember el tudja választani a tudatát a testétől
  • Bardo (a halál és újjászületés közti állapot), amelyben a jógi rekonstruálja tapasztalatait, és irányítást nyer bardo átmenete és újjászületése felett
  1. a b NUKAT
  2. P3085
  3. Encyclopedia of Asian Philosophy ed. Oliver Leaman. Routledge: 2001. ISBN 0415172810 pg 282
  4. "Notes on the Origin of Some Quotations in the Sekoddeśaṭīkā of Naḍapāda" by M. Nihom. Indo-Iranian Journal 27 (1984) pg 17
  5. ni gu ma ( b. 10th cent. )[halott link]
  6. Akadémiai lexikonok: világvallások, 2009
  • The Life and Teaching of Naropa by Herbert V Gunther. Shambhala Publications 1999 Massachusetts. ISBN 1-56957-110-4
  • The Life of Marpa the Translator, Seeing Accomplishes All. Tsang Nyon Heruka Translated by the Nalanda Translation Committee. Shambhala Publications 1995 Boston. ISBN 1-57062-087-3 (pbk.)
  • The Life Story of Naropa by Kenpo Chodrak Rinpoche. Published in Kagyu Life International No's 3 & 4,1995 San Francisco
  • The Golden Kagyu Garland, A History of the Kagyu Lineage, adapted by Bruce Tarver. Published in Buddhism Today Issue 15, 2005
  • 2nd Dalai Lama. Tantric Yogas of Sister Niguma, Snow Lion Publications, 1st ed. U. edition (May 1985), ISBN 0937938289 (10), ISBN 978-0937938287 (13)
  • Nárópa élete és tanításai; ford., előszó Hornok Sándor; Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, Budapest, 1997
  • Csögyam Trungpa: Az illúzió játéka. Naropa élete és tanításai; ford. Erdődy Péter; Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, Budapest, 1999
  • sgam po pa bsod nams rin chen (szerző): tai lo nA ro rnam thar (cím)
  • shAkya rin chen(szerző): nA ro pa'i rnam thar

Lásd még

szerkesztés