Néma csörgőkígyó
A néma csörgőkígyó vagy szurukuku (Lachesis muta) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába és a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) alcsaládjába tartozó faj.
Néma csörgőkígyó | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() A néma csörgőkígyó feltekeredve
| ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Lachesis muta (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Néma csörgőkígyó témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Néma csörgőkígyó témájú médiaállományokat és Néma csörgőkígyó témájú kategóriát. |
Egyes rendszerbesorolások szerint a Crotalus nembe tartozik Crotalus mutus néven
Elnevezése
szerkesztésA szurukuku nevet a brazil őslakosok adták a kígyónak. Tudományos nevét Lakhesziszről kapta, a görög mitológia sorsistennői egyikéről, arról, aki az emberi élet fonalát rendezi, sodorja.
Előfordulása
szerkesztésA néma csörgőkígyó Közép-Amerika trópusi esőerdeiben, Dél-Amerika északi részén, Costa Ricától Brazíliáig fordul elő. Megtalálható Trinidad szigetén is. Dél-Amerika legveszedelmesebb gödörkésarcú viperája (Crotalinae).
Alfajai
szerkesztés- Lachesis muta muta
- Lachesis muta melancophala
- Lachesis muta stenophrys
- Lachesis muta rhombeata
Megjelenése
szerkesztésA felnőtt szurukuku általában 2-2,5 méter hosszúra nő meg, de akár 3 méteresre is megnőhet. Testtömege 3-5 kilogramm. A leghosszabb talált szurukuku példány 3,65 méter hosszú volt, ezzel a szurukuku a leghosszabb viperafaj a Föld nyugati tájain. Bőrét durva, bütyökszerű pikkelyek borítják. A kígyó halvány vagy rózsaszín árnyalatú barna. A hátán lévő jellegzetes sötétbarna, rombusz formájú mintázat segíti rejtőzését az esőerdő avarjában. Feje nagy és ék alakú, előre elkeskenyedő. A fejen levő pikkelyek kicsik, szabálytalan alakúak. Szemének nagy, függőleges pupillájával a kígyó éjszaka is nagyon jól lát.
Életmódja
szerkesztésA szurukuku magányosan él és éjszaka vadászik. Tápláléka többnyire kisemlősök, de fogyaszt hüllőket és madarakat is. Az állat 20 évig él.
Szaporodása
szerkesztésAz ivarérettséget kétévesen éri el. A párzási időszak tavasszal van. A nőstény szurukuku körülbelül 10 fehér tojást rak, egy földmélyedésbe. A tojások nagyobbak a tyúktojásnál. A nőstény 76-79 napig őrködik a tojásain.
Források
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6