Németh Imre (újságíró)

(1893–1970) magyar újságíró, író, politikus, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Németh Imre József György[4] (Kőszeg, 1893. június 12.Budapest, 1970. június 13.[5]) magyar újságíró, író, politikus, országgyűlési képviselő.

Németh Imre
Született1893. június 12.
Kőszeg
Elhunyt1970. június 13. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (1912–1914)
SírhelyeFarkasréti temető (10/1-1-303)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1912–1914 között a József Műegyetemen jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1914-ben katonának állt az első világháborúban. 1918-ban tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1921–1922 között a Magyar Kurír és a Budapesti Hírlap szerkesztője volt. 1922–1926 között a Szózat, 1928–1932 között az Előőrs, 1932–1939 között a Szabadság napilapok munatársa volt. 1926–1927 között a Magyar Országos Tudósító munkatársa és rovatvezetője, 1927–1938 között felelős szerkesztője volt. 1934–1935 között a Válasz című folyóirat felelős szerkesztője, 1934–1938 között kiadója volt. 1936–1938 között az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) tisztségviselője és a Bartha Miklós Társaság elnöke volt. 1939–1941 között a Vállalkozók Lapja munkatársa, 1941–1944 között szerkesztője volt. 1945 után is folytatta újságírói munkásságát. 1945–1950 között a Szabad Szó, a Magyar Vasárnap, a Magyar Nemzet valamint az Élet és Tudomány munkatársa volt. 1951–1955 között a Tankönyvkiadó külső munkatársa, szerkesztője és segédlektora volt.

Politikai pályafutása

szerkesztés

1935–1938 között a Nemzeti Egység Pártja programjával országgyűlési képviselő volt (Kőszeg). 1937-ben parlamenti beszédeiben és írásaiban fellépett a földreformért és üdvözölte a Márciusi Front megalakulását. Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett részt vett a Belgrádban megrendezett Balkán Konferencián, amelyen a kelet-közép-európai kis országok összefogásáról tárgyaltak. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagja volt.

Magánélete

szerkesztés

Szülei Németh Imre takarékpénztári könyvelő és Waisbecker Anna (1870-1914)[6] voltak. 1947-ben, Budapesten házasságot kötött Szabó Magdolnával.[7]Három fiuk született: Imre, Zoltán és Tibor.[5]

Sírja a Farkasréti temetőben található (10/1-1-303).[8]

Emlékezete

szerkesztés

1993-ban, születésének 100. évfordulóján, Kőszegen emléktáblát avattak tiszteletére.

 
Németh Imre (1893–1970) író, országgyűlési képviselő 100. születésnapjára elhelyezett emléktábla szülőháza falán. (Kőszeg, Fő tér 3.)

További információk

szerkesztés
  • Vígh Károly: Németh Imre (Élet és Irodalom, 1970. 25. sz.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
  • Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja 1932-1962. Budapest, Deák, 1996.
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, Európa, 1997.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. 463. o. ISBN 963-243-344-0
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3