Nördlingen

település Németországban

Nördlingen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 674 fő (2020. december 31.).[1] +/- Nördlingen Baldingen, Munningen, Oettingen in Bayern, Nördlingen és Nördlingen községekkel határos.

Nördlingen
Nördlingen 009.jpg
Nördlingen címere
Nördlingen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Svábföld
Járás Donau-Ries járás
Irányítószám 86720
Körzethívószám 09081
Rendszám
  • DON
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség20 674 fő (2020. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség303,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság441 m
Terület68,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Nördlingen (Németország)
Nördlingen
Nördlingen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 51′, k. h. 10° 30′Koordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 10° 30′
Nördlingen (Bajorország)
Nördlingen
Nördlingen
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Donau-Ries járás térképén
Elhelyezkedése Donau-Ries járás térképén
Nördlingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nördlingen témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A város egy nagyjából 1 kilométer átmérőjű meteor által ütött becsapódási kráterben helyezkedik el. A becsapódás következményeképp létrejövő magas nyomás hatására a kráter kőzetében gyémántszemcsék jöttek létre nagy – egyes feltételezések szerint a Földön a legmagasabb – koncentrációban.[2]

VárosrészeiSzerkesztés

  • Baldingen
  • Dürrenzimmern
  • Grosselfingen im Ries
  • Bruckmühle
  • Grünenbaind
  • Herkheim
  • Hobelmühle
  • Holheim
  • Kleinerdlingen
  • Klötzenmühle
  • Löpsingen
  • Nähermemmingen
  • Nördlingen
  • Pfäfflingen
  • Schmähingen
  • Walkmühle
  • Wiesmühle

TörténeteSzerkesztés

Nördlingen írott forrásban elsőként 898-ban tűnik fel és 1215-ben nyerte el a „szabad birodalmi város“ (freie Reichsstadt) státust.

1634. szeptember 6-an a város mellett folyt le a nördlingeni csata, a harmincéves háború jelentős eseménye, amely a svéd inváziós erők vereségét hozta a spanyol−német birodalmi szövetséggel szemben. 1654. augusztus3-án a közeli Alerheim községnél zajlott az alerheimi csata, ahol Franciaország és német protestáns szövetségesei mértek vereséget a Német-római Birodalom és a Bajor Hercegség erőire, ezt az ütközetet gyakran nevezik „második nördlingeni csatának” is.

1802-ben a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján Nördlingen a Bajor Választófejedelemség része lett.

Híres szülöttekSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés