NUCALC diszkalkulia teszt
A NUCALC diszkalkulia teszt egyike a diszkalkuliát mérő teszteknek, amely a számfogalom, számokkal kapcsolatos tények és az aritmetikai képességek mérése szolgál. Michael Von Aster fejlesztette ki a gyermekeknél fellépő számolási zavarok (diszkalkulia) mérésére.
A NUCALC leírása
szerkesztésA NUCALC tesztet (Neuropsychological Test Battery for Number Processing and Calculation in Children) a zürichi egyetem Idegtudományi Intézetének kutatói fejlesztették ki. A kognitív számfeldolgozási folyamatok és a számolással kapcsolatos moduláris rendszer összetettsége alapján indokoltnak látták, hogy egy olyan mérőeszközt dolgozzanak ki, ami a számokkal kapcsolatos terület különböző aspektusait külön méri.[1] Úgy vélték, hogy így lehetséges lesz a differenciáldiagnózis (a zavar okának részletes és specifikus feltárása), valamint megkönnyíti a megfelelő intervenció (terápia) alkalmazását. A NUCALC tesztet a 2.-4. általános iskolai osztályokon validálták (azaz eltérő mérőeszközökkel megnézték, mennyire fedi le a tesztelni kívánt diszkalkuliát), Svájcban és Franciaországban, illetve egy másik kutatás során Görögországban.[2]
A NUCALC altesztjei
szerkesztésA teszt 12 altesztből áll:
Számolás
szerkesztésA számlálás fontos alapja gyermekeknél az összeadás és a kivonás elsajátításának. Az első alteszten a gyermekeknek eltérő számú ponthalmazokat kell megnevezni. Itt négy feladatot pontoztak: (1) a hangosan kimondott számok növekvő sorozatának produkciója, (2) a kézzel való mutatás és a szóbeli számolás közti szinkron (vagyis, hogy amikor rámutatnak egy tárgyra, beleszámolják-e), (3) a feladatnak a vizuális memóriával összefüggő oldala, vagyis a már számolt és a még fennmaradó pontok közti különbségtétel, és (4) az utolsó kimondott szám átkódolása a megfelelő arab számformátumba (kardinalitás elve).
Visszafelé számolás
szerkesztésEz a képesség a kivonásnál használatos visszaszámlálási stratégiákhoz szükséges. Míg az előre számolás az automatikus kognitív folyamatok prototípusa, addig a számszavak fordított sorozatának produkcióját a munkamemória kezeli.
Számok átváltása
szerkesztésAz ’Arab számok kiolvasása hangosan’ és a ’diktált arab számok leírása’ a legfontosabb átváltási folyamatokat jelentik az iskola első néhány évében. Mindkét feladat ugyanazokkal a számjelölő rendszerekkel dolgozik (arab számjegyek és kimondott számszavak), csak ellentétes irányban. Mindkét altesztnek hat eleme van, eltérő nehézségi fokozattal. A felnőtt agysérült pácienseknél megállapított, az átváltási folyamatban jelentkező gyakori disszociációk képezték a különböző reprezentációs modulok leírásának empirikus alapját.
Nagyság-összehasonlítás
szerkesztésKét alteszt azt vizsgálja, hogy a kitöltő képes-e két szám aritmetikai értékének összehasonlítására. A számokat a lexikai-szintaktikai (nyelvi és arab) szerkezetüknek megfelelően helyesen kell kódolni, és a belső nagyságreprezentációjuk alapján kell őket kezelni. A feladatok eltérnek a szemantikus reprezentáció (kis és nagy távolságok), valamint a jelölés szempontjainak (a számszavak hossza vagy számjegy-sorok) nehézségét illetően. Ezeken az alteszteken alacsonyabb teljesítményt találtak felnőtt agysérült (afáziás, illetve jobb oldali sérült) betegeken.
Mentális számolás
szerkesztésEbben az altesztben hat összeadás és kivonás hangzik el szóban. Ezek a feladatok az egyszerű számokkal kapcsolatos tényszerű, procedurális tudást mérik (pl. ’öt meg nyolc’, vagy ’tizennégy mínusz hat’). Egy következő altesztben (’szöveges feladatok’) a gyermekeknek olyan összeadásokat és kivonásokat kell elvégezniük, amelyek különböző hétköznapi helyzetekbe vannak beágyazva. Ez a négy feladat eltér nehézségben, és a probléma típusában.
Arab számok elhelyezése egy analóg számegyenesen
szerkesztésEz az alteszt, amely öt tételből áll, a számok megértését és a számszerű becslések képességét méri, ami a Stanislas Dehaene hármas kód modelljében leírt egyik komponens, az analóg mennyiségi rendszer működését igényli.
Perceptuális mennyiségi becslések
szerkesztésA gyermekeknek vizuálisan bemutatott tárgyak (labdák és poharak) két csoportjának számosságát kell megbecsülni.
Kontextuális becslések
szerkesztésA számok szemantikus emlékezet értéke nem csak az aritmetikai értéküktől, hanem az adott kontextustól is függ. A gyermekeknek meg kell ítélni például, hogy ’tíz levél a fán’, vagy ’nyolc lámpa a szobában’ az kevés, átlagos mennyiség, vagy sok. Ezt tartják például a magzati alkohol szindróma esetén fellépő számolási és számfeldolgozási nehézségek egyik legjobb indikátorának (jelzőjének). A becslési képességek egyébként az iskolás korban fellépő számolási képességek egyik legerősebb előrejelzői.[3]
A NUCALC hátrányai
szerkesztésMint minden diszkalkulia tesztnek, a NUCALC tesztnek is hátránya, hogy teljesítmény-orientált, tehát elsősorban a problémát állapítja meg. Ennek megoldására kezdtek el kidolgozni olyan diagnosztikai teszteket, amelyek a problémát részleteiben, tartalmát tekintve is leírják, így ezek alapján a megfelelő terápiás módszerek kiválasztása is könnyebben történik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ von Aster M. Developmental cognitive neuropsychology of number processing and calculation: Varieties of developmental dyscalculia. European Child & Adolescent Psychiatry.2000;9:41–57.
- ↑ Koumoula, A., Tsironi, V., Stamouli, V., Bardani, I., Siapati, S., Annika, G. et al. (2004). An epidemiological study of number processing and mental calculation in Greek schoolchildren. Journal of Learning Disabilities, 37, 377-388.
- ↑ Kroll, S., Schicke, Ch.: Mathematisches Denken und Dyskalkulie. Aufsatz für den Seminar Entwicklung und Training des Denkens, TU Braunschweig