Nagy foltosrabló

rovarfaj

A nagy foltosrabló (Lestes macrostigma) a rabló szitakötők családjába tartozó, szikes vagy sós tavak környékén élő, Európában és Közép-Ázsiában elterjedt szitakötőfaj.

Infobox info icon.svg
Nagy foltosrabló
Lestes macrostigma2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Szitakötők
Alrend: Egyenlő szárnyú szitakötők
Család: Rabló szitakötők
Nem: Lestes
Tudományos név
Lestes macrostigma
Eversmann, 1836
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy foltosrabló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy foltosrabló témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A nagy foltosrabló karcsú testű, 39–48 mm testhosszú, 50–55 mm szárnyfesztávolságú szitakötő. A mindkét nemű ivarérett imágók tora, és a potroh töve és vége (az 1-2., és a 8-10. szelvények) hamvaskék színű. A potroh többi, középső része rezesen csillogó zöld ami egészen feketéig besötétülhet. Szárnyjegye feltűnő, eléggé nagy és fekete. Pihenés közben rokonaihoz hasonlóan 45°-os szögben tartja szárnyait. Szemei kékek.

Színezete és nagy szárnyjegyei alapján minden más hazai szitakötőfajtól megkülönböztethető.

ElterjedéseSzerkesztés

Nyugat-Európától Mongóliáig előfordul, de elterjedési területe erősen szabdalt, főleg a tengerpartok közelében, Közép-Ázsiában pedig a szikes tavak környékén található meg, a köztes területekről pedig hiányzik. Európában Franciaország atlanti partvidékén, a Földközi-tenger északi részén (beleértve Ciprust), a Fekete-tenger nyugati partjainál és a Kárpát-medencében fordul elő. Magyarországon főleg az Alföld szikes tavaiban és Fertő-tóban él, szórványosan másutt is lehet találkozni vele.

ÉletmódjaSzerkesztés

Lárvája sós vagy szikes, sekély, gyorsan átmelegedő tavakban, mocsarakban él, amelyek gyakran nyárra kiszáradnak. A csapadékmennyiségtől (és a tavak vízfelszínétől) függően létszáma évenként sokat változhat. Helyenként tömeges is lehet. A lárva gyors fejlődésű, már májusban átalakulhat imágóvá, amely nyár végéig (augusztusig) repül. A nőstény a szikes vizekhez alkalmazkodott kákafajok (Bolboschoenus maritimus, Juncus maritimus, Schoenoplectus lacustris) szárába helyezi el megtermékenyített petéit.

Élőhelyeit a lecsapolás, műtrágyaszennyezés, eutrofizáció veszélyezteti.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés