Nagybecskereki egyházmegye

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 17.

A Nagybecskereki egyházmegye (latinul: Dioecesis Zrenianinensis[1]) a római katolikus egyház egyházszervezeti egysége a Vajdaságban, a Szerb Köztársaság területén. Székhelye Nagybecskerek, védőszentje Szent Gellért püspök. Megyéspüspöke Mirko Štefković. Az egyházmegye a Belgrádi főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje.

Nagybecskereki egyházmegye
(Dioecesis Zrenianensis)
A nagybecskereki székesegyház
A nagybecskereki székesegyház
[[Fájl:
Coat of arms of Mirko Štefković
|100px]]
Elhelyezkedés
OrszágSzerbia
Területi fennhatóságA Bánság vajdasági (nyugati) része
FőegyházmegyeBelgrádi
é. sz. 45° 22′ 50″, k. h. 20° 23′ 26″45.380525°N 20.390625°E
Statisztikai adatok
Terület9387 km²
Lakosság
Teljes748 000
Egyházmegyéhez tartozók60 000
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítusrómai
SzékhelyNagybecskerek
SzékesegyházNepomuki Szent János-székesegyház
VédőszentSzent Gellért
Vezetése
PápaFerenc
PüspökMirko Štefković
Általános helynökMellár József
Térkép
Nagybecskereki egyházmegye
Nagybecskereki egyházmegye
Honlap
Nagybecskereki egyházmegye weboldala
Nagybecskereki egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybecskereki egyházmegye témájú médiaállományokat.

Az egyházmegye a Bánság nyugati, szerbiai részére terjed ki. Területe 9387 km².

Szomszédos egyházmegyék

szerkesztés

Történelem

szerkesztés

A trianoni békeszerződésig a Bánság (a Maros folyótól délre, a Tiszától keletre, és az Al-Dunától északra eső terület) a Csanádi egyházmegye része volt,[2] amelyet Szent István király alapított a 11. században. Első püspöke Szent Gellért volt. Keletről a Gyulafehérvári főegyházmegye határolta.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Csanádi egyházmegye területén három ország osztozott. Az Apostoli Szentszék 1923-ban hozta létre a Bánsági apostoli adminisztratúrát, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság engedélyével. A két világháború között a területen mintegy 210 000 katolikus élt, közülük 120 000 németajkú, akiket 64 plébánia és 90 filia szolgált. Az apostoli kormányzóság gazdaságilag önellátó volt: templomai fenntartása mellett iskolákat, árvaházakat működtetett. 1944 októberétől azonban az üldöztetések hatására egy év alatt eltűntek a német katolikusok, és 11 papot öltek meg. Mivel ez a terület 1941 és 1944 között nem tartozott Magyarországhoz, a magyarok itt kevésbé számítottak ellenségnek.[2]

A második világháború után az államosítás anyagilag meggyengítette az egyházat. Az 1970-es évektől Nagybecskerek és Nagykikinda ipari központtá válása, valamint a németországi vendégmunkások hazautalásai enyhítettek ezen, de az 1990-es éveket újabb szegénységi hullám jellemezte. A lakosság elöregedett, felgyorsult a kivándorlás.[2]

A Nagybecskereki egyházmegyét 1986. december 16-án alapította meg II. János Pál pápa. Védőszentjéül Szent Gellért püspököt jelölte ki, a nagybecskereki plébániatemplomot pedig székesegyházzá emelte. Az egyházmegye első megyéspüspökévé Huzsvár László újvidéki esperes-plébánost nevezte ki 1988. január 7-én.[2]

A 2006-os új szerb vallásügyi törvény a hat hagyományos (történelmi) egyház elismerését változatlanul hagyta. Német László püspök a négy esperesi kerületet hárommá szervezte át, igazodva a közigazgatási határokhoz. A plébániák számát 38-ra csökkentette, ugyanakkor minden misézőhelyet és passzív plébániát (elsősorban a németek kitelepítése nyomán elnéptelenedetteket) hozzáírtak egy aktív plébániához, így egyértelműsítve a jogutódlást is. Német László 20172020-ra egyházmegyei zsinatot hirdetett.[2]

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

szerkesztés
Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Mirko Štefković
megyéspüspök
Szabadka, 1977szeptember 24. (47 éves) nagybecskereki megyéspüspök: 2024. március 18.

Korábbi püspökei:

Apostoli kormányzó:

Egyházközségek

szerkesztés

A plébániák száma 38. 2010-ben létrehozták az egyházközségi egyháztanácsokat, de ezek szerepe sokhelyütt még formális. 2017-ben 72 helyen miséznek rendszeresen (ahol a katolikusok száma 10 alatt van, ott évente háromszor). Az egyházmegyében 20 pap szolgál: 16 egyházmegyés mellett 4 szerzetes és vendég. Két papnövendéke és két szerpapja van.[2]

Tevékenységek

szerkesztés

A katolikus lakosság száma a kivándorlás miatt csökken. 2009-ben 320, 2017-ben 230 bérmálás volt. Az egyházi temetések száma ugyanezen idő alatt 1100–1200-ról 1000 alá esett. 2017-ben 350 keresztelő volt, de valójában ezek egy része nem helyben élő, hanem külföldről csak a keresztelésre hazatérő családot jelent.[2]

Szomszédos egyházmegyék

szerkesztés
  1. Nagybecskereki egyházmegye (magyar nyelven). Nagybecskereki egyházmegye, 2019. (Hozzáférés: 2019. január 9.)
  2. a b c d e f g Kuzmányi István: Német László nagybecskereki püspök: Az Egyház sikeressége nem a struktúrákon múlik (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 19. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  3. Bishop Martin Roos [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2020. november 12.)

További információk

szerkesztés