Főmenü megnyitása

A Nagybecskereki egyházmegye (latinul: Dioecesis Zrenianinensis[1]) a római katolikus egyház egyházszervezeti egysége a Vajdaságban, a Szerb Köztársaság területén. Székhelye Nagybecskerek, védőszentje Szent Gellért püspök. Püspöke 2008 óta Német László.

Nagybecskereki egyházmegye
(Dioecesis Zrenianinensis)
A nagybecskereki székesegyház
A nagybecskereki székesegyház
Elhelyezkedés
Ország Szerbia
Területi fennhatóság A Bánság vajdasági (nyugati) része
FőegyházmegyeBelgrádi
é. sz. 45° 22′ 50″, k. h. 20° 23′ 26″
Statisztikai adatok
Terület9387 km²
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Székhely Nagybecskerek
Székesegyház Nepomuki Szent János-székesegyház
Védőszent Szent Gellért
Vezetése
PápaFerenc
Püspök Német László
Térkép
Nagybecskereki egyházmegye
Nagybecskereki egyházmegye
Nagybecskereki egyházmegye weboldala
Nagybecskereki egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybecskereki egyházmegye témájú médiaállományokat.

TerületSzerkesztés

A püspökség a Bánság nyugati, szerbiai része. Területe 9387 km².

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

A trianoni békeszerződésig a Bánság (a Maros folyótól délre, a Tiszától keletre, és az Al-Dunától északra eső terület) a Csanádi egyházmegye része volt,[2] amelyet Szent István király alapított a 11. században. Első püspöke Szent Gellért volt. Keletről a Gyulafehérvári főegyházmegye határolta.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Csanádi egyházmegye területén három ország osztozott. Az Apostoli Szentszék 1923-ban hozta létre a Bánsági apostoli adminisztratúrát, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság engedélyével. A két világháború között a területen mintegy 210 000 katolikus élt, közülük 120 000 németajkú, akiket 64 plébánia és 90 filia szolgált. Az apostoli kormányzóság gazdaságilag önellátó volt: templomai fenntartása mellett iskolákat, árvaházakat működtetett. 1944 októberétől azonban az üldöztetések hatására egy év alatt eltűntek a német katolikusok, és 11 papot öltek meg. Mivel ez a terület 1941 és 1944 között nem tartozott Magyarországhoz, a magyarok itt kevésbé számítottak ellenségnek.[2]

A második világháború után az államosítás anyagilag meggyengítette az egyházat. Az 1970-es évektől Nagybecskerek és Nagykikinda ipari központtá válása, valamint a németországi vendégmunkások hazautalásai enyhítettek ezen, de az 1990-es éveket újabb szegénységi hullám jellemezte. A lakosság elöregedett, felgyorsult a kivándorlás.[2]

A Nagybecskereki egyházmegyét 1986. december 16-án alapította meg II. János Pál pápa. Védőszentjéül Szent Gellért püspököt jelölte ki, a nagybecskereki plébániatemplomot pedig székesegyházzá emelte. Az egyházmegye első megyéspüspökévé Huzsvár László újvidéki esperes-plébánost nevezte ki 1988. január 7-én.[2]

A 2006-os új szerb vallásügyi törvény a hat hagyományos (történelmi) egyház elismerését változatlanul hagyta. Német László püspök 2010-ben létrehozta az egyházmegye központi irodáját. A négy esperesi kerületet hárommá szervezte át, igazodva a közigazgatási határokhoz. A plébániák számát 38-ra csökkentette, ugyanakkor minden misézőhelyet és passzív plébániát (elsősorban a németek kitelepítése nyomán elnéptelenedetteket) hozzáírtak egy aktív plébániához, így egyértelműsítve a jogutódlást is. Német László 20172020-ra egyházmegyei zsinatot hirdetett.[2]

SzervezetSzerkesztés

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Német László
megyés püspök
Hódság, 1956szeptember 7. (63 éves) nagybecskereki megyés püspök: 2008. április 23.

Korábbi püspökei:

EgyházközségekSzerkesztés

A plébániák száma 38. 2010-ben létrehozták az egyházközségi egyháztanácsokat, de ezek szerepe sokhelyütt még formális. 2017-ben 72 helyen miséznek rendszeresen (ahol a katolikusok száma 10 alatt van, ott évente háromszor). Az egyházmegyében 24 pap szolgál: 17 egyházmegyés mellett 7 szerzetes és vendég. Egy papnövendéke és egy szerpapja van.[2]

 
Német László püspök bérmál 2009-ben Muzslyán

TevékenységekSzerkesztés

HitéletSzerkesztés

A katolikus lakosság száma a kivándorlás miatt csökken. 2009-ben 320, 2017-ben 230 bérmálás volt. Az egyházi temetések száma ugyanezen idő alatt 1100–1200-ról 1000 alá esett. 2017-ben 350 keresztelő volt, de valójában ezek egy része nem helyben élő, hanem külföldről csak a keresztelésre hazatérő családot jelent.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagybecskereki egyházmegye (magyar nyelven). Nagybecskereki egyházmegye, 2019. (Hozzáférés: 2019. január 9.)
  2. a b c d e f g Kuzmányi István: Német László nagybecskereki püspök: Az Egyház sikeressége nem a struktúrákon múlik (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 19. (Hozzáférés: 2018. július 7.)

További információkSzerkesztés