Nagydraskóc
Nagydraskóc (szlovákul Veľké Držkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Alsó- és Felsődraskóc, valamint Csuklász közös közigazgatási egysége.
| Nagydraskóc (Veľké Držkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Marián Čerňanský |
| Irányítószám | 956 54 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 680 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 239 m |
| Terület | 12,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 43′ 57″, k. h. 18° 10′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 57″, k. h. 18° 10′ 47″ | |
| Nagydraskóc weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Bántól 8 km-re nyugatra található.
Története szerkesztés
A falu területe 1232-ben Dezső fia Fülöp birtoka volt. A települést 1400-ban említik Dersk alakban először. Draskóc először a 15. században jelenik meg két külön faluként. Alsódraskócot 1426-ban Also Dersk néven említik először. 1497 Draskovec, 1525 Derskocz néven szerepel. 1515-ben Felsődraskóc Felsew Derskfalva néven tűnik fel.
Alsódraskócnak a 15.–16. században többek közt a Kun, Laskár, Repa, Restien, Ziho, Ruin, Farkas és Kovács családok voltak főbb birtokosai. Később részben a Derskóczy család az egyik legnagyobb birtokos. 1598-ban Alsódraskócnak 22 nemesi háza volt. A 16.–17. században jelentős lett a szőlőtermesztés. 1673-ban fazekas és szűcsmesterséget folytató családok éltek a községben. A 18. század folyamán a lakosság száma jelentősen emelkedett. 1828-ban 20 házában 219 lakos élt.
Vályi András szerint "Alsó Drskotz, tótúl Dolne Drskovcze, tót falu Trentsén Vármegyében, 526birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócztól más fél mértföldnyire, erdős térsége meglehetős termékenységű, búzát is terem, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Alsó-Draskócz, Trencsén m. tót falu, 164 kath., 25 evang. 12 zsidó lak. Lakosi nagy részt nemesek."[3]
Felsődraskócot 1515-ben "Felsew Derskfalva" néven említik. 1598-ban 15 ház állt a faluban. Az 1784-es népszámlálás szerint 31 házában 155 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 146 lakosa volt. A 17. – 18. században több nemesi család birtoka volt.
Vályi András szerint "Felső Drskotz, Horne Drskovtze. Tót falu Trentsén Vármegyében, Kis Radnához nem meszsze, az előbbeninek szomszédságában, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, határja középszerű, fája mind a’ kétféle elég, legelője hasonlóképen, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Felső-Draskócz, Trencsén m. tót falu, ez is nemes helység. 93 kath. lak."[3]
Csuklászt 1352-ben "Chuklaz", 1598 "Cwklssocz" néven említik. A Csuklászy, vagy Csuklaszóczy család ősi fészke. 1352-ben említik Csuklászí Istvánt. Egy másik Csuklászí István 1514 és 1523 között királyi tisztségviselő volt. 1523-ban Csuklászy Pál birtoka. Később több nemesi család is birtokos a településen, például a Borcsiczky, Ribár, Marikovszky, Kvasovszky, Kmeth és Ghilányi családok.
1598-ban 18 nemesi ház állt a községben. 1784-ben 30 háza és 188 lakosa, 1828-ban 24 háza és 136 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSUKLÁS. Csuklasovcze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Borsiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Hradna mellett, mellynek filiája, Zaj Ugrótztól mintegy két mértföldnyire, határbéli földgyének sovanysága miatt, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Csuklász, tót falu, Trencsén most A. Nyitra vgyében, 160 kath., 14 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. N. Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A három települést 1976-ban egyesítették.
Népessége szerkesztés
1910-ben Alsódraskócnak 251, Felsődraskócnak 72, Csuklásznak 198, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Nagydraskóc 672 lakosából 667 szlovák volt.
2011-ben Nagydraskóc 633 lakosából 619 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Alsódraskóc Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült.
- Műemlék az egykori jegyzői ház.
- Felsődraskóc 1900-ban épített kápolnája.
- Csuklász falu haranglába.
Neves emberek szerkesztés
- Alsódraskócon született 1875-ben Dr. Karol Kmeťko nyitrai püspök.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.