Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye

A Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye (szlovákul: Bratislavsko-Trnavská arcidiecéza, latinul: Archidioecesis Bratislaviensis-Tyrnaviensis) a latin rítusú katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye volt Szlovákiában 1977 és 2008 között. 2008-tól két részre oszlott az egyháztartományi Pozsonyi főegyházmegyére és a szufragán Nagyszombati főegyházmegyére.

Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye Bratislavsko-Trnavská arcidiecéza (Archidioecesis Bratislaviensis-Tyrnaviensis)
Elhelyezkedés
Ország	Szlovákia
Statisztikai adatok
További jellemzők
Egyház	római katolikus egyház
Rítus	latin
Alapítás ideje	1922 1977
Jogutód	Pozsonyi főegyházmegye Nagyszombati főegyházmegye
Székhely	Nagyszombat
Székesegyház	Keresztelő Szent János-székesegyház
Társszékesegyház	Szent Márton-dóm
Védőszent	Keresztelő János
Vezetése

A Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye csaknem teljes területe 1977-ig az esztergomi főegyházmegye része volt. A pozsony-nagyszombati főegyházmegye egyháztartományába tartozott 2008-ig a Nyitrai egyházmegye és a Besztercebányai egyházmegye. A főegyházmegye első és egyben utolsó érseke Ján Sokol. Az egyházmegye védőszentje Keresztelő Szent János volt. Az egyházmegye székesegyháza a nagyszombati Keresztelő Szent János-templom, illetve a pozsonyi Szent Márton-dóm (a koronázó templom) volt. Az egyházmegyének 2008-ban felosztásakor 445 plébániája volt.

Terület

Délnyugat-Szlovákiában feküdt, a pozsonyi, a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek legnagyobb részét magában foglalta, kivéve Nyitra városát és a tőle északra elhelyezkedő településeket. Bizonyos mértékig behatolt a Trencséni kerületbe (Vágújhely) és a Besztercebányai kerületbe is (Selmecbánya, Nagykürtös).

Szlovákia egyházmegyéi 1977-től 2008-ig

Történelem

Az egyházmegye létrejöttéhez az úgynevezett csehszlovák szakadár akció járult hozzá.

Csehszlovákia és az egyház viszonyának megromlása

bővebben a Szlovákiai katolikus egyház története szócikkben

Miután az 1920-as trianoni békeszerződés elszakította Magyarországtól „Szlovenszkót” (ekkor még nem nagyon tudták mi is legyen ennek a területnek a magyar neve), az Esztergomi főegyházmegye birtokait az újonnan megalakult Csehszlovákia állami felügyelet alá helyezte. Ahogyan csak tudták, igyekeztek gátolni az esztergomi érsek joghatóságának gyakorlását. Ekkor azonban még szó sem lehetett új egyházmegye alapításáról, mivel Csehszlovákia és a Szentszék között igencsak megromlottak a kapcsolatok. Ennek oka az volt, hogy Csehszlovákiában az állam által támogatásra talált az a pánszlávista eszme, amely a keresztény, elsősorban katolikus cseh és szlovák híveket igyekezett meggyőzni arról, hogy hagyják el régi egyházukat és lépjenek be a nemzetibb Csehszlovák Huszita Egyházba. Ehhez az egyházhoz kezdetben egymillió volt katolikus hívő csatlakozott. Ez volt az oka annak, hogy Csehszlovákiának sokáig nem volt nunciusa.

A nagyszombati apostoli adminisztratúra felállítása

A nagyszombati érseki Keresztelő Szent János-székesegyház

1922. május 22-én a Szentszék és a csehszlovák állam megegyeztek, hogy az Esztergomi főegyházmegye Csehszlovákiához került területén apostoli adminisztratúrát állítanak fel Nagyszombat székhellyel. 1938-ban a terület egy része visszakerült Magyarországhoz, ahol az esztergomi érsek joghatóságát visszaállították, birtokait visszakapta. 1945 után visszaállott a háború előtti helyzet.

Az új egyházmegye létrejötte

Szűk értelemben véve a csehszlovák szakadár akció csak a kommunizmus idejében bontakozott ki, de célja azonos volt azzal a céllal, melyet az első Csehszlovák Köztársaság tűzött maga elé. Az egyházmegyét VI. Pál pápa a Praescriptionum sacrosancti apostoli levéllel 1977. december 30-án alapította a nagyszombati apostoli adminisztratúra érsekséggé történő átszervezésével. Így a szakadási kísérletek célt értek. Az egyházmegye neve nagyszombati főegyházmegye lett, területét kiszakították az esztergomi főegyházmegyéből és a Qui divino apostoli levéllel megalapították a nagyszombati egyháztartományt. Mindkét apostoli levelet ünnepélyesen František Tomášek bíboros hirdette ki 1978. július 7-én. Az egyháztartomány metropolitája a nagyszombati érsek lett és a nagyszombati főegyházmegyén kívül kezdetben a következő egyházmegyék tartoztak alá:

• Nyitrai egyházmegye
• Besztercebányai egyházmegye
• Szepesi egyházmegye
• Rozsnyói egyházmegye
• Kassai egyházmegye

Ezen egyházmegyék 1977-ig közvetlenül a Szentszék alá tartoztak.

Az állam nem járult hozzá érsek kinevezéséhez az új főegyházmegye számára, így 1989-ig az egyházmegyének nem volt hivatalosan érseke. 1977. december 30-ától haláláig, 1987. november 13-áig Július Gábriš volt az egyházmegye adminisztrátora, 1987-től 1989-ig pedig Ján Sokol. 1989-ben a rendszerváltozás után az egyházmegye első érsekének Ján Sokolt nevezték ki. A Kassai egyházmegyét 1995-ben a Pastorali quidem permoti apostoli levéllel főegyházmegyei rangra emelték, így a Rozsnyói és a Szepesi egyházmegye ennek egyháztartományába kerültek át. Ugyanebben az apostoli levélben a nagyszombati főegyházmegyét Pozsony-Nagyszombati főegyházmegyévé nevezték át, és a pozsonyi Szent Márton dómot konkatedrálissá minősítették. Szufragán (az érseki szék alá tartozó) püspökségeknek megmaradt a Nyitrai egyházmegye és a Besztercebányai egyházmegye. 2008. február 14-én a főegyházmegyét megszüntették, területét az újraszervezett Nyitrai és Besztercebányai, valamint az új Pozsonyi és Nagyszombati főegyházmegyék között osztották fel.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

A pozsonyi érseki Szent Márton dóm társszékesegyház

Név	Funkció kezdete	Funkció vége	Megjegyzés
Július Gábriš	1977. december 30.	† 1987. november 13.	az egyházmegye adminisztrátora, az állam elutasítása miatt nem lehetett megyés püspök. Halála után címzetes érsekké nyilvánították.
Ján Sokol	1987. november 14.	1989. július 26.	az egyházmegye adminisztrátora, 1988. június 12-én Luni címzetes püspökének szentelték fel Nagyszombatban.
Ján Sokol	1989. július 26.	2008. február 14.	az egyházmegye érseke

• Ján Orosch, segédpüspök (2004. április 2-án kinevezve)
• Stanislav Zvolenský, segédpüspök (2004. április 2-án kinevezve)
• Tóth Domonkos, nyugalmazott segédpüspök (1990. március 17-én kinevezve, nyugdíjazva 2004. április 2-án)
• Štefan Vrablec, nyugalmazott segédpüspök (1990. március 17-én kinevezve, nyugdíjazva 2004. április 2-án)
• Vladimír Filo, 1990. március 17-én kinevezve, majd 2002. november 23-ától kinevezték a Rozsnyói egyházmegye koadjutor-püspökévé.
• Dominik Hrušovský, segédpüspök különleges pasztorációs hatáskörrel a főváros számára 1992. december 17-étől – 1996. április 15-éig.

Statisztika

Év	Lakosság	Katolikusok	Katolikusok aránya	Plébániák	Egyházmegyés papok	Szerzetes papok	Papok együtt	Szerzetesek	Szerzetes-nővérek
1980	1 763 209	1 406 810	79,8%	449	430	100	530	128	710
1990	1 987 400	1 300 911	65,5%	435	379	50	429	60	547
2000	1 914 487	1 187 235	62,0%	445	424	237	661	397	1 063
2003	1 905 148	1 350 326	70,9%	447	443	264	707	464	1 123