A Nap Televízió egy megszűnt médiatársaság, amit 1989-ben alapítottak. Önálló csatornával nem rendelkezett, de a Magyar Televízió számára készített műsorokat. Nevéhez fűződik a Nap-kelte és Nap-nyugta (az előbbi műsor délutáni-éjszakai ismétlése) című műsorok gyártása, melyeket a Magyar Televízió 1-es illetve 2-es csatornáján naponta sugároztak 2009. szeptember 25-ig.

Nap TV
Adatok
Indulás 1989. augusztus 19.
Megszűnés 2009. szeptember 26.
Társaság Nap Televízió Kft.
Tulajdonos Gyárfás Tamás
Ország magyar Magyarország
Vételi terület országos
Székhely 1149 Budapest,
Angol u. 65-69.
Hivatalos oldal

A Nap-kelteSzerkesztés

A Nap-kelte közéleti interjú-műsor volt. Első adása 1989. augusztus 19-én került sugárzásra, Nap TV néven, majd 1993-ban vette fel a Nap-kelte nevet.

1994-ben Székely Ferenc alapító MTV-alelnöki kinevezésekor az általa addig gyakorolt főszerkesztői jogokat a Fenyő János tulajdonában álló Stáb Rt.-nek adta át, melyet 1997-ben az MTV elnöke választott bírósági döntés alapján visszaadott a Gyárfás Tamás tulajdonában álló Nap Televízió Kft.-nek.

1999 és 2000 között a TV3-on, majd annak csődje után 2002-ig az ATV-n volt látható. 2002 októberében visszakerült a Magyar Televízióra, naponta 05:50-től 09:00-ig sugárzott az M1 és az M2 műsorán.

A műsort a Nap TV Kft. stúdióiban rögzítették, és Magyarország egyik legnézettebb reggeli műsora volt.[1] 2008-ban műsorvezetői között volt Betlen János, Lakat T. Károly és Verebes István, emellett rendszeresen jelentkezett a műsorban sportrovatával Gyárfás Tamás producer. Korábban a műsorban dolgozott Forró Tamás, Bánó András, Pallagi Ferenc, Aczél Endre, Albert Györgyi, Vitray Tamás, Mélykúti Ilona, Juszt László, valamint Orosz József és Havas Henrik is.

KritikákSzerkesztés

A Nap-keltét bírálói gyakran szervilizmussal és elfogultsággal vádolták (ezt fejezte ki a „Párt-kelte” gúnynév), ezt demonstrálandó a Fidesz a műsorban való részvételt 2006 októberétől megtagadta, mert szerintük a műsorvezetők és a készítők objektivitás hiányával készítették műsoraikat.[2] Így a jobboldal szereplői közül az akkori parlamenten kívüli erőt hívták meg az adásba. Fábry Sándor egyik alkalommal magában a műsorban propaganda televíziónak nevezte a Nap-keltét, amelynek semmi keresnivalója nincs közpénzből fenntartott televízióban.[3]

A Nap-keltére jellemző volt, hogy képe jóval fakóbb volt a köztévé műsorainál, a régebbi típusú kamerák alkalmazása miatt. Képi világát és a stúdiók berendezését siralmasnak tartották. A műsor 20 éve alatt a főcímzene nem változott, ezt sokan kritizálták.[4][5]

2009. szeptember 25-én pénzhiányra hivatkozva megszüntették a műsor sugárzását a Magyar Televízió 1-es és 2-es csatornáján is.[6]

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés