Nekuszijár (Neku Siyar vagy Nikusiyar Mohammed) (1679. október 6. – 1723. április 12.) trónkövetelő  volt a mogul trónra, Indiában. 1681-től 1719-ig börtönben sínylődött, hogy szabadulása után háborút indítson a trónért. A lázadó Mohamed Akbár második fia volt, Aurangzeb unokája, és egy háremben cseperedett fel, Agrában.

Nekuszijár
Niku Siyyar.jpg
Született 1679. október 6.
Mogul Birodalom
Elhunyt 1723. április 12. (43 évesen)
Delhi
Gyermekei három gyermek
SzüleiSultan Muhammad Akbar
Sírhely Delhi

A helyi miniszter Birbal (nem azonos Akbár Birbal nevű tanácsadójával) kihasználta őt és mogul sahnak kiáltatta ki, hogy bábként irányíthassa. Mivel azonban a herceg egy háremben nevelkedett, úgy beszélt, mint egy örömfiú, amiért kinevették és semmibe vették, míg végül börtönbe vetették a Szajjid fivérek.[1]

1723-ban hunyt el, 43 évesen.[2]

Az örökösödési háború és kimeneteleSzerkesztés

1719. május 18-án, Agra kormányzója Birbal, kihozatta Nekuszijár herceget hárembörtönéből. Annak érdekében, hogy befolyását növelje, mogul sahnak kiáltatta őt ki az agrai Vörös erődben.

Azonban lehetőségeikhez képest túl nagy fába vágták fejszéjüket. A Szajjid fivérek augusztusig legyőzték mind Nekuszijárt, mind Birbalt és mindkettőjüket megfosztották korábbi hivatalától.

Miután Delhiben Farukszijárt megfosztották trónjától a veszély központja Agra lett, ahol Nikuszijár és a császári család más tagjai raboskodtak. Az esetleges trónkövetelő ezekből a hercegekből kerülhetett ki. Ghairat kán, Agra parancsnoka, a Szajjid fivérek unokaöccse, Delhibe sietett. Az agrai Vörös erőd új városparancsnoka Szamandar kán lett 1719. április 25-én. Az agrai helyőrség nem fogadta őt el, mert Nikuszijár herceget, mint ellenuralkodót támogatta, aki 1719. május 19-én lépett trónra.

Nikuszijár trónra emelésének fő felbujtója Mitr Szen volt, egy brahman nagar, akit a vezír hivatalának vezetője címre emeltek. Mitr Szent ma Birbal rádzsa néven ismeri a történelem. Ugyanabban az időben nagy mennyiségű pénzt vettek ki a kincstárból, hogy megfizessék a helyőrség fizetéshátralékát. Az ellenségeskedés azzal kezdődött, hogy a helyőrség tüzet nyitott Ghairat kán palotájára, akit a tartomány új nazimjának (kormányzó) neveztek ki. Nikuszijár hívei ahelyett, hogy kirohantak volna és kihasználták volna Ghairat kán sebezhetőségét, ragaszkodtak a megerősített falak árnyékához. Ezzel elpackázták az egyetlen esélyüket egy erőteljes csapásra új uruk érdekében. Hamarosan megérkezett az erősítés Delhiből és Ghairat kán is észhez tért a meglepődésből. Négy, vagy ötezer katona élén képes volt megkezdeni az ostromot.

Husszein Ali kán, a fiatalabb Szajjid fivér, Agra ellen vonult és elérte Szikandrát 1719. június 28-án. Agra ostroma kétszeres erővel folytatódott ezután. Az ostromlott védők egyetlen reménye, az amberi Dzsai Szing rádzsa volt, aki azonban félre állva várta, hogy alakulnak majd a dolgok. Nikuszijár nevében béke ajánlatokat küldtek a Szajjid fivéreknek, ám hiába. Mivel semmilyen segítség nem érkezett és az élelmiszer is fogytán volt az erődben, kénytelenek voltak 1719. augusztus 13-án megadni magukat. Szamandar kán parancsnok kivezette Nikuszijárt, majd egy elefántra ültette és a táborba szállíttatta. Mirt Szen öngyilkos lett, mielőtt a birodalmi katonák elfogták volna. Három napig szóltak a dobok a győzelem tiszteletére. Végül Nikuszijárt Delhibe szállították, hogy a másik fogoly hercegnővel a Szalimgari erődbe zárják, ahol 1723. április 1-én meghalt. Maradványait a szúfi szent, Kavadzsa Kutbiddin Bakhtiar Kaki síremléke mellé földelték el, Mehrauliban, Delhiben.

Nikuszijár uralma elméletileg 1719. május 19-től 1719. augusztus 13-ig tartott, ám az agrai Vörös erődön kívüli hatalma valószínűleg csak nagyon rövid ideig tartott. Az összes kortárs mogul uralkodó és trónkövetelő veretett érmét az Akbarabadi (Agra) pénzverdében. A mogul kincstár az erőd falain belül helyezkedett el, de a pénzverdék (takszálok) a városban voltak. A Nikuszijár nevével díszített érméket is valószínűleg ott verték koronázásának tiszteletére.

A koronázás alkalmával a helyőrséget jól megfizették és a Szajjid parancsnokot, Ghairat kánt, tűz alá vették, ám napokon belül a helyzet Agrában gyökeresen megváltozott a delhi Szajjid mogul államapparátus javára, amely győzedelmeskedett a városban és azután az érméket már II. Sáh Dzsahán mogul sah nevében verték Akbarabadban. Ezek az érmék az egyetlen numizmata tanulságai Nikuszijár uralmának.[3]

MagánéleteSzerkesztés

Szabnam an Nisza Begamot vette el feleségül. Frigyükből három gyermek született, két lány és egy fiú.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neku Siyar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.