Neszmélyi Emil

Neszmélyi Emil Balázs (1975. december 12. –) magyar ügyvéd, expedíciós teljesítménysportoló, CAS bíró, egykori kosárlabdázó. 2016-ban – asztmája ellenére – első magyarként mászta meg a Mount Everestet a nehezebb, északi oldalról, Tibet felől. Jelenleg is ő az egyetlen magyar, akinek ez sikerült. 2022-ben a déli oldalról, Nepál felől is felért az Everest csúcsára, így ő lett az első magyar, aki az Everestet mindkét oldalról, így két országból is megmászta. 2019-ben első magyarként teljesítette a Bass-féle 7 Hegycsúcs sorozatot, egyúttal ő lett az első magyar, aki mindkét 7 Hegycsúcs kihívást teljesíteni tudta, tehát a Messner-féle sorozatot is sikerrel zárta. Sportsikerei között feljutott minden kontinens legmagasabb hegycsúcsára, világjáróvá vált, így nem csak a világ tetejére jutott föl, hanem extrém körülmények között járt az Antarktiszon, Patagóniában, Óceánia monszunnal nehezített-, a Kaukázus fagyos- és Alaszka sarkkörhöz közeli veszélyes hegyei között is.

Neszmélyi Emil
Született	1975. december 12. (48 éves)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ügyvéd
Iskolái	Bárczi Géza Általános Iskola Árpád Gimnázium Magyar Testnevelési Egyetem, okl. sportmenedzser-közgazdász, kosárlabdaedző Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Testnevelési Egyetem, MSC szakedző Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Kar, üzleti tréner és coach
Kitüntetései	Magyar Arany Érdemkereszt (2016) Hidegkuti Nándor Sportvezetői Emlék plakett (2017)
weboldal blog
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmélyi Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Tanulmányok

• Bárczi Géza Általános Iskola, Óbuda
• Árpád Gimnázium, Óbuda
• Semmelweis Egyetem TSK, okl. sportmenedzser-közgazdász
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász
• Testnevelési Egyetem, MSC szakedző
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Kar, üzleti tréner és coach

Ügyvédi pályafutása

Ügyvédként az ország egyik legsikeresebb öröklési jogásza és sportjogásza. Ezek mellett védőként sikeres büntetőjogász, keresett válóperes- és ingatlanos ügyvéd, ügyvédi irodája cégjoggal és civil szervezetek jogával is mélységekben foglalkozik.

Edzői és sportvezetői munkája

1994-től az Árpád Gimnázium iskolai kosárlabda edzője volt, 1995-től pedig az Óbudai Kaszások utánpótlásának megalakulásakor annak első edzője. A sportvezetői tevékenységet 1998-ban kezdte (akkor még edzői feladatai mellett), amikor még csupán két utánpótlás csapata volt a klubnak. Utóbb ez 25 csapatra és 650 sportolóra növelték. Az egyesületben többféle vezetői poszt betöltése után lett a klub sportigazgatója. Tevékenység eredményeképpen a Kaszások egyesület két alkalommal is kosárlabda utánpótlás akadémiai minősítést szerzett. Operatív vezetői tevékenységét 2018-ban fejezte be, azt követően már csupán stratégiai feladatokat vállalt.

Kosárlabda-pályafutása

Már általános iskolás korában az alsó tagozatban kosárlabdázott, testnevelő tanára, a korábbi NB1-es játékos, Jerszi Ilona adott először kosárlabdát a kezébe. 1987-től a Budapesti Honvédban játszott, amellyel utánpótlás magyar bajnoki címeket szerzett, ahol magas szintű állóképességét elsősorban Tallár Tamás szakedzőnek köszönhette, aki gimnáziumi testnevelő tanára is volt. Az Árpád Gimnázium csapatával pedig középiskolai országos bajnoki címeket szerzett és további érmeket nyert. 1993-ban átigazolt a TFSE-be, ahol az NB1-ben már 17 évesen bemutatkozott, de az érettségihez közeledve eldöntötte, hogy a korabeli bizonytalan sportolói fizetések miatt nem lesz hivatásos sportoló, mert kiszámíthatóbb életre vágyott, ezért inkább az egyetemi tanulmányokat választotta. Így szerzett a Testnevelési Egyetemen okleveles sportmenedzser-közgazdász diplomát az ELTE jogi diplomáját megelőzően.1998-ban több csapattársával az Óbudai Kaszások felnőtt csapatába igazolt át, hogy feljuttassa az óbudai felnőtt csapatot az élvonalba, amit sikeresen teljesítettek. Az aktív kosárlabdázástól 2007-ben vonult vissza, több mint 250 NB1-es mérkőzéssel a háta mögött, amikor az Óbudai Kaszások már stabil élvonalbeli csapat volt.

Viselt tisztségei

• A Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS) bírája
• Magyar Olimpiai Bizottság Jogi Bizottságának tagja
• A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja
• Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Versenybizottságának tagja
• Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Szabályzat Előkészítő Bizottságának tagja

Hegymászás extrém magaslaton

Út az Everestig

Sokan 2016-ban ismerték meg a nevét, amikor első magyarként a nehezebbik, északi útvonalon jutott fel a Mount Everest 8848 méter magas csúcsára. A 2012. évi Londoni Olimpia idején talált rá arra a hírre, hogy magyar mászónak még nem sikerült északi oldalról megmászni a Mount Everestet, sőt, a sikerek helyett csupán 3 magyar expedíciós halottat is regisztráltak ezen a veszedelmes útvonalon. A korábbi kudarcok ellenére elhatározta, hogy felviszi a magyar zászlót az északi oldalról a világ tetejére. Fő motivációjává vált, hogy jegyezzék a magyarokat ebben a különlegesen nehéz műfajban is és mindkét oldalról legyen sikeres magyar mászás ezen a nemes hegyen.

Az expedíciót egy komoly, három és fél éves felkészülés előzte meg, mit az ügyvédi munkája mellett teljesített. Számára ez olyan volt, mintha egy olimpiai felkészülésen vett volna részt, napi 3-4 órán át edzett mindennapi munkája mellett: futott, és erőfejlesztő edzéseket is végzett. 2013-ban végigment a spanyol El Camino de Santiago útvonalán, a 800 km-es gyaloglás komoly mentális felkészülést is jelentett az Everesthez. 2015-ben megmászta Tanzániában az 5895 méteres Kilimandzsárót, ezzel azt tesztelte azt, hogyan bírja az alacsony légnyomást, az alacsony oxigénszintet extrém magaslaton. A hegymászást főként teljesítménysportként közelíti meg a mai napig. Valamint átúszta a Balaton, maratonokat futott az edzései és teljesítmény-tesztjei részeként.

A felkészülésben segítségére volt mentál trénerként az ismert sportpszichológus, dr. Lénárt Ágota és tanácsadóként az utolsó évben Ács Zoltán hegymászó (atléta szakedző, több nyolcezer méter feletti hegy megmászója).

2020-ban tervezte megmászni az Everestet déli irányból, ám a COVID-19 világjárvány okán abban az évben az összes nemzetközi expedíciót törölte a nepáli kormányzat. 2021-ben már elindulhatott a nepáli expedíciója, ám a váratlan lavinaveszély okán az expedíció úgy szakad félbe, hogy a 6500 méter közelében található 2-es táborhelyet elvitte egy a Nuptse oldaláról indult lavina is. Szerencsére ekkor Neszmélyi Emil már pár órája nem tartózkodott a megsemmisült táborban. 2022-ben ismét visszatért az Everestre. Mentális és fizikai felkészültségét jellemzi, hogy május 13-án úgy ért csúcsot, hogy az éjjel megkezdett csúcstámadás alatt a fagyos viharos szélben 8000 méter fölött ideiglenesen szinte teljesen elveszítette a látását, majd a csúcsról ugyanilyen életveszélyes állapotában – és az ennek okán felmerült veszélyes helyzetek elhárítása mellett – sikeresen ereszkedett le a 7930 méteren található 4-es táborba. Ezzel ő lett az első magyar, aki két útvonalon, két országból is megmászta az Everestet. Mindkét sikeres expedíciója alkalmával asztmája okán 7200 métertől oxigénpalackot használt, amelyből ötre volt szükséges az északi-, és négyre a déli oldalon, ami a két oldal között kihívások erősségének különbségéből fakadt.

Érdekességek az Everest expedícióiról

Az első Everest expedíció közel két hónapot vett igénybe, a második sikeres expedíciót 6 hét alatt teljesítette. A hegy csúcsán először 22 percet, másodszor közel 30 percet töltött. Mindkét esetben -30 Celsius-fok körüli hideg volt ott és 50 km/h körüli széllökések voltak tapasztalhatók. Mindkét alkalommal számos zászlót is magával vitt a hegycsúcsra. A zászlók a magyar nemzeti lobogón kívül az általa kedvelt szervezetek és közösségek emblémájával voltak ellátva. Így jutott a csúcsra a 2016. évi Riói Olimpiára készült magyar szuroklói zászló, amit jelenleg az Olimpiai és Sportmúzeumban tekinthető meg, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara zászlaja is. Fontosnak tartja, hogy nem meghódítani kell a hegyeket, hanem alázattal felkészülni a velük való találkozásra. Az Everesten elért tibeti oldali sikerét államilag is elismerték, megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet, valamint az óbudai Hidegkuti emlékplakettet is, amelyért járó pénzt jótékonysági célra ajánlotta fel.

A kétféle Seven Summits / Hét Hegycsúcs Kihívás teljesítése

2019. december 14-én első magyarként sikerrel zárta a Richard Bass-féle seven summits (hét hegycsúcs) sorozatot, korábban pedig 2019. június 14-én második magyarként a Reinhold Messner-féle seven summits sorozatot fejezte be. Ezzel ő lett az első magyar, aki mindként seven summits sorozatot teljesíteni tudta. A Seven Summits sorozat egy rendkívül nehéz kihívás, aminek lényege, hogy a világ mind a 7 földrészének legmagasabb hegycsúcsait kell megmászni. A jutalom pedig nem csupán az Everest megmászásának élménye, hanem az is, hogy a világ összes földrészére, így az Antarktiszra is eljut az, aki ilyen kihívást teljesít. Messner és Bass sorozatában Észak- és Dél-Amerika egyaránt két különböző földrésznek számít, ezért szerepel a kihívásban hét földrész, nem pedig hat. Messner és Bass sorozata abban tér el egymástól, hogy míg Messner listáján Ausztrália és Óceánia földrészének csúcsaként az indonéziai Karstensz Pyramid (Puncak Jaya) került megjelölésre, addig Bass listáján az ugyanezt az ausztrál Kosciuszko megmászása jelenti.

A 2019. decemberét megelőzően hozzávetőleg 320 ember teljesített hét hegycsúcs sorozatot a világon. Neszmélyi Emil Seven Summits sorozatainak ritkasága továbbá abban áll, hogy a sikerhez az abban Ázsia csúcsaként megjelölt Mount Everestet a nehezebb, északi oldaláról mászta meg Tibet felől, ezzel csatlakozott ahhoz az ekkor még kevesebb mint 50 főt számláló világelithez, akik a Seven Summits sorozatot ezzel a nehezítéssel tudták teljesíteni. Így sikere által hazánkat már ebben a műfajban is jegyzik.. 2019-ben az ausztrál Kosciuszko megmászásával pedig ő lett az első magyar, aki a Bass-féle sorozatot és egyúttal mindkét Hét hegycsúcs sorozatot is sikerrel zárta. Az expedíciókat hétköznapi munkáinak eredményes ellátása mellett teljesítette, sokan azért tartják példaképüknek, mert az idejét ilyen hatékonyan be tudta osztani mindehhez, amiről külön "Time management" és célorientáló, továbbá az Everest expedíciók tapasztalatai alapján krízis menedzsment tréningeket is tart magyar és angol nyelven.

Elismerések, kitüntetések, fogadtatás

• Magyar Arany Érdemkereszt (2016)
• Hidegkuti Nándor díj - Óbuda (2017)
• Bálint Ákos György díj – Budapesti Ügyvédi Kamara (2020)

2022-ig több mint 400 előadást tartott az Everest északi útvonaláról, melyet addig összesen több mint húszezren hallhattak és élhettek át. Az előadásainak száma azóta is növekszik, amelyek a "spoken word", avagy az "elbeszélés művészete" előadói ágához tartoznak, amikre a kalandok elbeszélésén túl, az ismeretterjesztés mellett a különleges humor is jellemző. Az Everest előadásait a népszerű Dumaszínház is műsorára tűzte, ahol a 7 hegycsúcs kihívásról szóló előadásait is rendszerint teltházas érdeklődés mellett tartja. Tréner és coach végzettségére is tekintettel cégek számára motivációs előadásokat, továbbá célorientációs, kríziskezelési- és időmenedzsment tréningeket tart kiemelkedő teljesítményeinek alapulvételével, főként az Everesten elhárított veszélyek és elért sikerek tapasztalatai alapján.

Önmagát inkább teljesítménysportolónak tartja, ezért kétszer ugyanazt az extrém kihívást azonos útvonalon az edzései kivételével preferáltan nem teljesíti, eredményei a saját maga számára magyar sikerek, amelyhez ő volt az eszköz; ezt a nézetét erősíti a rengeteg levél, amit asztmás felnőttektől és ilyen betegséggel küzdő gyerekek szüleitől kapott. A levelekben arról számoltak be, hogy sok erőt és ösztönzést nyújtott számukra és a gyerekeiknek azzal, hogy "helyettük" is felmászott a világ tetejére, és éppen ezért minden élménybeszámolóra szóló szervezett felkérést örömmel teljesít. Vallja, hogy minden sikere annyit ér amennyit mások tudnak kivenni belőle, továbbá azt, hogy úgy kell élni, hogy a végelszámolásnál úgyis csak az emlékek és élmények számítanak majd. A visszajelzések alapján úgy tapasztalta, hogy a Mount Everest első magyarként történő Tibet felőli megmászásának sikere, és az Everest két oldalról történt teljesítése sokat adott, főként a hétköznapi embereknek.