Neuquén (folyó)
A Neuquén Argentína folyóinak egyike. Neve a mapucse nyelvből származik, jelentése heves, féktelen. Róla kapta a nevét Neuquén tartomány is.[1]
Neuquén | |
A Neuquén (balra, fent) és a Limay (balra, lent) összefolyása | |
Közigazgatás | |
Országok | Argentína |
Tartományok | Neuquén, Río Negro |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 400 km |
Vízhozam | 280 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 50 770 km² |
Forrás | Los Chenques |
d. sz. 36° 25′, ny. h. 70° 39′36.416667°S 70.650000°W | |
Torkolat | Río Negro |
d. sz. 38° 59′ 45″, ny. h. 67° 59′ 50″38.995833°S 67.997222°W | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Neuquén témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leírás
szerkesztésA Neuquén folyó Argentína középső részétől délre, Patagónia északi részén folyik. Az Andok keleti lejtőin ered, majd fő folyásirányát tekintve délkeleti irányba haladva éri el Neuquén tartomány fővárosát, Neuquént, ahol a Limay folyóval egyesül, a kettő együtt pedig Río Negro néven folyik tovább az Atlanti-óceán felé.
Átlagos vízhozama 280 m³/s, évente két csúccsal. Az egyik csúcs a téli időszakban, május és augusztus között van, amikor a folyó medencéjében az évi csapadék 80–90%-a hull: ekkor a vízhozam több ezer m³/s is lehet. Azonban ennek a csapadéknak egy része (főként a vízgyűjtő nyugati peremén, az Andokban) hó formájában esik, ennek olvadása pedig késő tavasszal, november és december környékén okoz egy másik, a télinél kisebb mértékű vízhozamemelkedést. A legalacsonyabb vízszint ősz elején, március és április táján fordul elő.[2]
A szeszélyes vízjárás szabályozására a 20. század elején történtek meg az első lépések az Ingeniero Ballester nevű gát felépítésével, amely lehetővé tette, hogy a víz egy részét csatornákon keresztül öntözőrendszerekbe vezessék, illetve azt, hogy a felesleges vízből egy zárt medencébe, a Vidal-medencébe is juttassanak, létrehozva így a Pellegrini-tavat. Az 1960-astól az 1990-es évekig mind a Neuquén, mind a Limay folyón több vízerőmű is épült.[2]
A folyóban élő legfontosabb halfajok a ponty, a Diplomystes viedmensis, a Trichomycterus areolatus és a Hatcheria macraei nevű harcsaalakú, a Galaxias maculatus, a Galaxias platei, az Aplochiton taeniatus és az Aplochiton zebra nevű bűzöslazac-alakú, a szivárványos pisztráng, a lazac, a sebes pisztráng, a pataki pisztráng, az Odontesthes bonariensis és az Odontesthes microlepidotus nevű kalászhalalakú, a Jenynsia lineata fogaspontyalakú, valamint a Percichthys altispinnis, a Percichthys trucha és a Percichthys colhuapiensis nevű sügéralakú [3]
Képek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Sobre Neuquén (spanyol nyelven). Neuquén.gov.ar. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
- ↑ a b Los tres grandes del Neuquén, el río Limay, el río Neuquén y el río Colorado (spanyol nyelven). MásNeuquén. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
- ↑ Los Peces del Neuquén (spanyol nyelven) (PDF). SMU. (Hozzáférés: 2019. március 20.)