A Nintendo Company, Limited (任天堂株式会社, Nintendó Kabusiki-gaisa) egy japán multinacionális cég. A vállalatot Jamaucsi Fuszadzsiró alapította Kiotóban 1889. szeptember 23-án, eredetileg kézzel készített, ún. hanafuda kártyák gyártására.[3] A 20. század közepén a cég számos piaci szegmensen kísérletezett, például taxi- és szállodaüzemeltetéssel. Az évek során a videójáték-gyártás vált a cég fő profiljává és a játékipar egyik meghatározó szereplője lett. Emellett a Nintendo az amerikai Seattle Mariners baseballcsapat többségi, az Atlanta Hawks kosárlabdacsapatnak pedig kisebbségi tulajdonosa.

Nintendo Co., Ltd.
A Nintendo 2006 óta használt logója
A Nintendo 2006 óta használt logója
A Nintendo kiotói székháza
A Nintendo kiotói székháza
Hivatalos név
  • 任天堂株式会社
  • Nintendo Co., Ltd.
Típus nyíltkörűen működő részvénytársaság
Alapítva 1889. szeptember 23.
Székhely Kiotó, Japán
Kiszolgált területek világszerte
Vezetők Furukava Szuntaro (elnök 2018 óta)
Doug Bowser (2019 óta)
Alapító Jamaucsi Fuszadzsiró
Iparág videójáték-ipar, fogyasztói elektronika
Tulajdonos
  • Capital Group Companies
  • treasury stock
  • Bank of Kyoto
Forma kabusikigaisa
Termékek szoftver
Szolgáltatások Nintendo Network
Nintendo eShop
Árbevétel Csökkenés504,459 milliárd ¥
Profit Csökkenés16,505 milliárd ¥[1]
Összes vagyon Csökkenés1,297 billió ¥
Összes tőke Csökkenés1,161 billió ¥
Alkalmazottak száma Növekedés5 166[2] (2017)
Leányvállalatai 1-UP Studio
Monolith Soft
Nd Cube
Retro Studios
iQue
Tőzsde
  • tokiói tőzsde
  • NASDAQ
  • frankfurti tőzsde

Nintendo Co., Ltd. (Japán)
Nintendo Co., Ltd.
Nintendo Co., Ltd.
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 58′ 11″, k. h. 135° 45′ 22″Koordináták: é. sz. 34° 58′ 11″, k. h. 135° 45′ 22″
A Nintendo Co., Ltd. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo Co., Ltd. témájú médiaállományokat.

A Nintendo a videójáték-piac legrégebbi, máig fennmaradt három nagy videójátékkonzol-gyártó cég egyike a Microsoft és a Sony mellett. Game Boy Advance és Nintendo DS modelljeinek köszönhetően piacvezető a kézi játékkonzolok gyártásában. 2007. június 30-ig a Nintendo története során 453 millió játékgépet és közel 2,2 milliárd játékprogramot adott el világszerte.

TörténetSzerkesztés

1889–1956Szerkesztés

A Nintendót Jamaucsi Fuszadzsiró egy kicsi japán vállalkozásként indította el az 1889-es év vége fele Nintendo Koppai-ként. A Kiotóban székelő vállalat gyártott és értékesített egy hanafudának hívott kártyajátékot. A kézzel gyártott kártyák hamarosan nagy népszerűségre tettek szert és Jamaucsinak fel kellett venni több segédet, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő igényekkel.

1956–1975Szerkesztés

1956-ban Jamaucsi Hirosi ellátogatott az USA-ba, hogy tárgyalásokat kezdjen a United States Playing Card Companyval, a domináns játékkártyagyártóval az USA-ban. Jamaucsi megdöbbent, amikor rájött, hogy a világ legnagyobb vállalata az ő üzletágában egy kicsi irodát használ. Ez volt a fordulópont, ahol Jamaucsi rájött a játékkártyaüzlet korlátaira. Ezek után hozzáférést nyert a Disney karaktereihez, és rátette őket a játékkártyákra, hogy az eladásokat megnövelje.

1963-ban Jamaucsi átkeresztelte a Nintendo Playing Card Company Limited-et Nintendo Company Limited-re. A vállalat ekkor kezdett el kísérletezni más üzletágakban az újonnan megszerzett tőke felhasználásával. 1963 és 1968 között a Nintendo felállított egy taxivállalatot, egy szerelmiszálloda-láncot, egy tv-csatornát és egy élelmiszeripari vállalatot, és több különböző terméket is gyártott (például egy játéktávirányítóval irányított porszívót, melynek Chiritory volt a neve, és ami szerepelt a WarioWare, Inc.: Mega Microgame$ játékban 2003-ban). Ezek közül a vállalkozások közül mindegyik megbukott a játékgyártást kivéve, ahol a korábbi játékkártyák gyártása okán rendelkeztek egy kevés tapasztalattal. A Tokiói Olimpia után a játékkártya-eladások száma lecsökkent, és ezzel a Nintendo nehéz helyzetbe került.

Több adósság terhe alatt a Nintendo küzdött, hogy életben maradjon a japán játékiparban; ami még mindig kicsi volt ekkor és már jól elfogadott vállalatok uralták (mint például a Bandai vagy a Tomy). A játékok rövid életciklusa miatt a vállalatnak mindig új termékötletekkel kellett előállniuk. Ez egy új, jelentős korszak kezdete a Nintendónak.

1970-ben, mikor Jamaucsi Hirosi megfigyelt egy Nintendo hanafuda-gyárat, észrevett egy kinyújtható kart, amit az egyik karbantartási mérnök, Jokoi Gunpej készített a saját szórakozására. Jamaucsi megparancsolta Jokoinak, hogy fejlessze ezt ki termékként a karácsonyi szezonra. Az Ultra Hand sikeres volt, és hozzávetőlegesen 1,2 millió darab kelt el belőle. Jokoit hamarosan termékfejlesztőnek léptették elő.

Az 1970-es évek alatt fogadták fel Mijamoto Sigeru-t is, azt az embert, aki (Jokoival egyetemben) a játékvilágban élő legendává vált. Az ő kreatív látása fontos szerepet játszott azon útvonal megtalálásában, mely a Nintendo és az egész videójátékipar jövőjét megmutatta. Jokoi ez idő alatt mentora volt Mijamotonak, és megtanította neki mindazt, amit tudott.

1975-napjainkigSzerkesztés

A Nintendo ekkoriban kezdett el fantáziát látni a videójáték-piacban. Első lépésként megszerezték a Magnavox Odyssey eladásának jogát Japánban 1975-ben. Akkoriban azonban az otthoni konzolok rendkívül ritkák voltak, és még az Atari PONG konzolja se volt piacon.

A Nintendo első játéktermi játéka a Computer Othello volt 1978-ban, amit az elkövetkező években több tucatnyi követett; a Radar Scope és Donkey Kong a leghíresebb ezek között. Az 1980-as évek elején alkotta meg a Nintendo (Jokoi által vezetett) videójáték-részlege a játéktermi játékai közül a leghíresebbeket. A nagy népszerűségnek örvendő Donkey Kong-ot Mijamoto alkotta meg 1981-ben. Ekkor jelent meg a játéktermekben, és nem sokkal később az Atari 2600, az Intellivision és a ColecoVision videójáték-konzolokon (bár a Nintendo nem volt bevonva a portok készítésébe, ami a minőségen meg is látszott). Ezt a kiadási módszert több későbbi Nintendo játék követte ebben az időszakban, beleértve az eredeti Mario Bros.-t (nem összekeverendő a későbbi Super Mario Bros.-szal).

Ezen felül a Nintendo belekóstolt a kézi konzolok üzletágába is a Game & Watch nevű játékkal. Később, 1985-ben a Nintendo kiadta Nintendo Entertainment System-nek nevezett gépét, amivel nagy sikereket ért el és folytatta a kézi konzolok gyártását a szintén sikeres Game Boy-jal. A Nintendo később tovább folytatta ezen két termékvonalának frissítését, amivel elérte azt, hogy az egyik legyen a világ legismertebb videójáték-gyártói közül.

TermékekSzerkesztés

Otthoni konzolokSzerkesztés

Color TV-Game

 
A Nintendo első konzolja

A Color TV-Game egy dedikált konzol-sorozat, aminek első tagját 1977-ben adta ki a Nintendo csak Japánban. Ez volt a cég első videójáték-konzolja, amit a Mitsubishivel együtt gyártott. Az első konzolgeneráció legsikeresebb tagjaként 3 millió példány kelt el. A konzol több változatban is megjelent, az első kiadás a Pong játék különböző változatait futtatta, más konzolváltozatok más játékokat. A konzolból ötféle változat készült, mindegyik képes baby elemről és adapterről működni. A későbbi változatok újításai a levehető kontroller, fejlettebb játékok és az egyik változatnál a kormány.

Nintendo Entertainment System

 
A NES volt a Nintendo első nemzetközi sikere a konzolpiacon

A Nintendo Entertainment System (röviden NES) volt a Nintendo első nemzetközi piacra szánt 8 otthoni videójáték-konzolja, amit 1983-ban adott ki Japánban, 1985-ben Észak-Amerikában és 1986-ban illetve 1987-ben Európában. Japánban Family Computer néven forgalmazták. A harmadik konzolgeneráció legtöbb példányban elkelt konzolja volt 61 millió darabbal. A videójáték-piac 1983-as összeomlása után egy új üzleti modellel lépett a piacra, aminek lényege az volt, hogy a külső videójáték-fejlesztőknek engedélyezte a konzolára a játékok megjelentetését. Ezen a konzolon jelent meg a Super Mario sorozat első tagja, a Super Mario Bros., ami máig a legtöbb példányban eladott játékok között szerepel.

Super Nintendo Entertainment System

 
A NES utódja, a Super Nintendo Entertainment System

A Super Nintendo Entertainment System (röviden Super NES vagy SNES) a Nintendo második nemzetközi piacra szánt, 16 bites konzolja, a Nintendo Entertainment System utódja. Az elődhöz képest fejlettebb grafikai és hangképességekkel rendelkezett. A SNES 1990-ben jelent meg Japánban, 1991-ben Észak-Amerikában és 1992-ben Európában. A kazettába épített Super FX chip lehetővé tette az akkoriban még nem gyakran előforduló 3D-s grafikát. Az egyik 1993-ban megjelent, fejlett grafikájú 3D-s játék a Starwing. A konzol a negyedik konzolgeneráció legtöbb példányban eladott tagja, 49,10 millió darabbal.[4] A Nintendo Entertainment Systemből az előző generációs Nintendo Entertainment Systemhez képes kevesebb fogyott a konkurens Sega Mega Drive nevű konzolja miatt.

Nintendo 64

 
A Nintendo 64 volt a Nintendo első 3D-s grafikát használó konzolja

A Nintendo 64 (röviden N64) a Nintendo harmadik otthoni videójáték-konzolja, az első 64 bites konzol a piacon. 1996-ban jelent meg Japánban és Észak-Amerikában és 1997-ben Európában. A konzol fejlett grafikai képességekkel rendelkezett, de még mindig ROM-kazettát alkalmazott a játékok tárolására az akkori elterjedő CD helyett. Az N64 sok, a mai konzolokban sztenderdnek számított újítást hozott, például a kontrollerbe helyezhető Rumble Paket, ami vibrációval jelzett vissza a játékosnak a játékélményt valóságosabbá téve. A Nintendo 64-hez megjelent egy periféria, a 64DD, ami lehetővé tette a mágneses lemezek lejátszását és az internet-hozzáférést a konzolon. A 64DD 1999-ben jelent meg kizárólag Japánban, és csak 9 játék jelent meg rá. A konzol az ötödik konzolgeneráció második legtöbb példányban eladott konzolja 32,93 millióval. A Nintendo elvesztette a vezető szerepét a videójáték-piacon a konkurens Sony Playstation magasabb eladásai miatt. A Nintendo 64 hardvere alapján készült egy videójáték-konzol iQue Player néven, ami Kínában jelent meg 2003-ban.

Nintendo GameCube

 
A GameCube már optikai lemezt (Mini-DVD-t) használt ROM-kazetta helyett

A Nintendo GameCube (röviden GCN) a Nintendo hatodik generációs játékkonzolja, ugyanahhoz a nemzedékhez tartozik, mint a Sega Dreamcast, a Sony PlayStation 2, és a Microsoft Xbox. A konzolt a SpaceWorld kiállításon mutatták be 2000-ben, a tervezési fázisban Dolphin-nek nevezték. A GameCube a legkompaktabb és legolcsóbb a hatodik generációs konzolok közül. A GameCube az első a Nintendo konzoljai közül, mely optikai adattárolót (Nintendo GameCube Game Disc-et) használ kártyák és kazetták helyett. Egy megállapodás az optikai meghajtókat gyártó Matsushita-val egy DVD lejátszására alkalmas GameCube-hoz vezetett, a Panasonic Q-hoz, melyet csak Japánban adtak ki. A Nintendo GameCube-ból 2007. március 31-ig 21,59 millió darab kelt el.

Wii

 
A Nintendo legtöbb példányban elkelt konzolja a Wii, aminek újdonsága a mozgásvezérlés volt

A Wii (kiejtve IPA: [wiː]) a Nintendo által gyártott következő játékkonzol. A konzol korábbi kódneve Revolution (Forradalom) volt, valamint ez a konzol a Nintendo GameCube utódja. Különleges tulajdonsága, hogy a játék vezérlője vezeték nélküli és távirányítóra hasonlít, melyet Wii Remote-nak (vagy rövidebben WiiMote-nak) neveznek. A játék használatakor ezt az eszközt kézben kell tartani, és a játék eseményének megfelelően 3D-s mozgásokat lehet vele végezni. A konzol másik sajátossága, hogy WiiConnect24 kiegészítő szolgáltatás tartozik hozzá, ami lehetővé teszi, hogy üzeneteket fogadjunk és aktuális frissítéseket töltsünk le a konzolra az internet segítségével.

Wii U

 
A Wii utódja a Wii U volt, ami már HD felbontásban tudott játékokat futtatni

A Wii U a Nintendo nyolcadik generációs otthoni videójáték-konzolja. Az újítása a kontrollerbe épített kijelző, amivel a televízió nélkül is lehet használni a konzolt. A Wii U-ból 13,56 millió darab kelt el.

Nintendo Switch

 
A Nintendo Switch az első hibrid konzol, ami hordozható, de otthoni használatra is alkalmas

A Nintendo Switch a Nintendo legújabb videójáték-konzolja, ami egy "hibrid" megoldást használ, ami szerint a konzolt a dokkolójából kivéve hordozható konzolként is lehet használni.

Hordozható konzolokSzerkesztés

Game & Watch

A Game & Watch sorozatot 19801991 között gyártotta a Nintendo. A legtöbb változatban egyetlen játék volt két nehézségi szinttel, ami között az A vagy B gombbal lehetett választani.

Game Boy

A Game Boy a világon a legnagyobb mennyiségben eladott játékkonzol, az összesített eladások 2008-ra túlszárnyalták a 200 milliót. A konzol több kiadást is megért.

Virtual Boy

A Nintendo egyik hordozható konzolja, ami képes volt megjeleníteni "valódi 3D grafikát". 1995. július 21-én lett kiadva, de a gyenge eladások miatt csupán néhány hónapig volt forgalomban.

Game Boy Color

Game Boy Advance

Nintendo DS

  • Nintendo DS - A Nintendo előző hordozható konzolsorozatának első tagja. Két képernyője van (erre utal az is, hogy neve a Double Screen rövidítése), melyek közül az alsó egy érintőképernyő, ezen kívül beépített mikrofon és Wi-Fi vevő is található benne.
  • Nintendo DS Lite - Abban különbözik elődjétől, hogy kisebb, szebb és erősebb a fénye.
  • Nintendo DSi - Továbbfejlesztett változat, melyet 2008. november 1-jén mutatták be (Japánban), aminek többek között két beépített kamerája, nagyobb képernyője, beépített internet böngészője és SD kártya olvasója is van. Ez a változat (és a későbbiek) már nem képes használni a Gameboy Advance játékkártyáit.
  • Nintendo DSi XL - A DSi nagyobb (4,3") kijelzővel rendelkező változata. Japánban Nintendo DSi LL néven jelent meg.

Nintendo 3DS

A Nintendo legújabb kézi konzolja 2011-ben jelent meg az elődeihez képest lényegesen erősebb hardverrel.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés