Nyársasszarvasok

emlősnem

A nyársasszarvasok (Mazama) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Nyársasszarvasok
Guazauvirá-szarvas (Mazama gouazoubira)
Guazauvirá-szarvas (Mazama gouazoubira)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Őzformák (Capreolinae)
Nemzetség: Rangiferini
Nem: Mazama
Rafinesque, 1817
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyársasszarvasok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársasszarvasok témájú kategóriát.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 10-11 élő faj tartozik:

Rendszertani besorolásukSzerkesztés

A nyársasszarvasok rendszertani besorolása nagymértékű változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben. 1999-ig a legtöbb rendszerező csak 4 fajt ismert el; a következőket: M. americana, M. gouazoubira, M. rufina és M. chunnyi.[11] Később e négy fajt több állományát is faji szintre emeltek, emiatt 2005-ben a Mammal Species of the World harmadik kiadásában már kilenc faj van bemutatva. A tizedik fajt, azaz a M. nemorivaga-t hagyományosan a M. gouazoubira egyik állományaként tartották számon, de 2000-ben kitudódott, hogy ez téves feltételezés volt; az előbbi pedig megkapta a faji rangot. Ennek ellenére a Mammal Species of the World mégsem ismerte el.[12][13] A M. „ochroleuca” nevű taxont is fajnak javasolták, de a leírása érvénytelen a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe szerint;[14] emiatt nem tekinthető fajnak.[15] Ez az állat a perui Manú Nemzeti Park alföldjein fordul elő; szőrzete vöröses, lábai feketések; állítólag Bolívia északnyugati részén is észlelték.[16]

A molekuláris adatok szerint a szarvasfélék családja Közép-Ázsiában jelent meg először, a késő miocén idején; továbbá az őzformák a miocén és pliocén korok határán terjedtek el Észak-Amerikában. A pliocénben, amikor is létrejött a Panama-földszoros Észak- és Dél-Amerika között, az Újvilág szarvasai adaptív radiáción mentek keresztül.[17] A neotropikus szarvasok rendszertani és evolúciós történeti kapcsolatai szerint ekkortájt, azaz a pliocén végén – 2,5-3 millió éve – legalább nyolc ősi szarvasfaj hatolt be Dél-Amerikába. A kezdetleges, vörös színű nyársasszarvasok érkezésük után robbanásszerű diverzifikáción mentek keresztül, így számos, rejtélyes formájú szarvasfaj jött létre. Az újonnan kialakult amerikai endemikus szarvasok két csoportra oszthatók: az egyik az Odocoileus és M. americana csoport, mely Észak-, Dél- és Közép-Amerikában is megtalálható, míg a másik csoportba kizárólag dél-amerikai fajok tartoznak, köztül a M. gouazoubira. Ez arra utal, hogy a Mazama taxon érvénytelen.[18] A genetikai vizsgálatok jelentős molekuláris és citogenetikai eltéréseket mutattak ki a megjelenésükben igen hasonló nyársasszarvasok között; ez pedig a Mazama szarvasnem polifiletikus eredetére utal. A várakozásokkal szemben különösen a Mazama americana mutatott meglepő kapcsolatot számos Odocoileus-szekvenciával, hiszen ez a mexikói eredetű M. americana (most már M. temama) haplotípust nem társították az addig analizált számos bolíviai Mazama-szekvenciával. Ebből következhet, hogy a nem nem monofiletikus. Más részről, a bolíviai Mazama kládot alkot a Pudu puda-val és az Ozotoceros bezoarticus-szal. Hasonlóan meglepő, hogy egy Kolumbia középső területéről származó Odocoileus virginianus-szekvencia közelebbi rokonságot mutatott egy észak-amerikai O. heminous-szekvenciával, mint más, kolumbiai eredetű O. virginianus-szekvenciákkal. Erre a jelenségre több magyarázat is született. Az első, hogy a két faj közös, ősi haplotípussal rendelkezik. A másik a két Odocoileus-faj közötti hibridizáció, mely többször is megismétlődhetett még az O. virginianus Észak-Amerikából Dél-Amerikába való vándorlása előtt.[19]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Durate, J.M.B., Vogliotti, A. & Barbanti, M. (2008). Mazama americana. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 7 November 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of data deficient.
  2. Duarte, J.M.B (2008). Mazama bororo. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 10 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of vulnerable.
  3. Lizcano, D. J. & Alvarez, S. J. (2008). Mazama bricenii. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 10 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of vulnerable.
  4. Rumiz, D.I. & Barrio, J. (2008). Mazama chunyi. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 10 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of vulnerable.
  5. Black, P. & Vogliotti, A. (2008). Mazama gouazoubira. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 7 November 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.
  6. Abril, V.V. & Duarte, J.M.B. (2008). Mazama nana. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 10 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of data deficient.
  7. Weber, M., de Grammont, P.C. & Cuarón, A.D. (2008). Mazama pandora. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 10 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of vulnerable.
  8. Lizcano, D. & Alvarez, S.J. (2008). Mazama rufina. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 10 June 2007. Database entry includes a brief justification of why this species is of vulnerable.
  9. Bello, J., Reyna, R. & Schipper, J. (2008). Mazama temama. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 19 March 2009.
  10. Marc G.M. van Roosmalen (2015). "Hotspot of new megafauna found in the Central Amazon: the lower Rio Aripuanã Basin" (PDF). Biodiversity Journal. 6 (1): 219–244.
  11. Nowak, R. M. (eds) (1999). Walker's Mammals of the World. 6th edition. Johns Hopkins University Press.
  12. Rossi, R. V. (2000). Taxonomia de Mazama Rafinesque, 1817 do Brasil (Artiodactyla, Cervidae). M.Sc. Thesis, Universidade de São Paulo.
  13. Rossi, R.V. & Duarte, J.M.B. (2008). Mazama nemorivaga. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 9 November 2010..
  14. van Roosmalen, M., & Pim van Hooft. A new species of living brocket deer (Mammalia: Cervidae) from the Brazilian Amazon. Accessed October 09, 2010.
  15. International Commission on Zoological Nomenclature. (2000). International Code of Zoological Nomenclature. Archiválva 2006. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 4th edition. Accessed October 09, 2010.
  16. Trolle, M., and L. H. Emmons (2004). A record of a dwarf brocket from lowland Madre de Dios, Peru. Archiválva 2012. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Deer Specialist Group Newsletter 19: 2-5
  17. Gilbert, C., Ropiquet, A., and Hassanin, A. 2006. Mitochondrial and nuclear phylogenies of Cervidae (Mammalia, Ruminantia): Systematics, morphology, and biogeography. Molecular Phylogenetics and Evolution 40:101-117
  18. Duarte, J. M. B., González, S. and Maldonado, J. E. 2008. The surprising evolutionary history of South American deer. Molecular Phylogenetics and Evolution 49:17-22
  19. Ruiz-García, M., Randi, E., Martínez-Agüero, M. and Alvarez, D. 2007. Phylogenetic relationships among Neotropical deer genera (Artiodactyla: Cervidae) by means of DNAmt sequences and microsatellite markers. Revista de Biología Tropical 55:723-741

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brocket deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.