Wikipédia

Nyerges Gábor Ádám

(1989) magyar író, költő, szerkesztő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 3.

Nyerges Gábor Ádám (Budapest, 1989. február 20. –) magyar író, költő, szerkesztő.

Nyerges Gábor Ádám
Született1989. február 20. (35 éves)
Budapest
ÁlnevePetrence Sándor
Állampolgárságamagyar
SzüleiNyerges András
Foglalkozása
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Nyerges András író, publicista és Nádra Valéria kritikus, kulturális újságíró, szerkesztő gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. 2010-ben szerezte magyar alapszakos, 2012-ben irodalom- és kultúratudomány mesterszakos diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán, melynek jelenleg is fokozatszerzés előtt álló doktorandusza (kutatási területe: Orbán Ottó költészete). 2006 óta publikál egyebek között verseket, novellákat, regényrészleteket, kritikákat, tanulmányokat és esszéket.

2015 és 2017 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanított 20. századi és kortárs magyar irodalmat, valamint kreatív írást, 2018 óta a Széchenyi István Szakkollégium óraadója. Az Apokrif irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője, a Fiatal Írók Szövetsége és az Apokrif közös könyvsorozatának (Apokrif Könyvek) társ-sorozatszerkesztője (Fráter Zoltánnal). Szerkesztőként közreműködött a Magvető Könyvkiadó, a L'Harmattan és a Balassi Kiadó kiadványaiban. 2021 és 2022 között a Joshua Könyvek szerkesztője volt. Eddig öt verseskötete (valamint egy hatodik, Petrence Sándor álnéven) és két regénye jelent meg. 2018 óta könyvei a Prae Kiadónál jelennek meg.

Munkássága

szerkesztés

Első verseskötete 2010-ben jelent meg, Helyi érzéstelenítés címen. Pályakezdését a posztmodern szövegszervezés, az ironikus hangvétel és a klasszikus hagyományokkal és formakultúrával folytatott aktív párbeszéd jellemezte,[1] leginkább Orbán Ottó hatását mutatva.[2] 2015-ös, Az elfelejtett ünnep, valamint 2018-as, Berendezkedés című kötetei hangvétele folyamatosan eltávolodást mutatnak korábbi nyelvjátékos poétikájától.[3] Újabb verseire a (töredékes) történetmeséléssel működtetett, narratív versformálás, illetve a néhol ironikusnak, cinikusnak, máskor semlegesnek, ridegnek tűnő hangvétel mögött megbúvó empatikus, szolidáris szólamok térnyerése jellemző. Mint Almási Miklós írja a Nincs itt semmi látnivaló című kötetről, Nyerges "lírájának fő erénye, hogy sejtet, mint akinek megakad a nyelvén a mondat, de te mégis tudod, miről beszél", illetve "fájdalom és köznapiság, közöny és gúny, valamint titkos együttérzés tombol a sorok semlegessége mögött".[4]

Első, Sziránó című regénye 2013-ban (második kiadása 2015-ben) jelent meg. Második regénye, a Mire ez a nap véget ér 2020-ban jelent meg. 2022-ben látott napvilágot ötödik verseskötete, a Nincs itt semmi látnivaló. A 2024-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg[5] a szerző kilencedik könyve, a 2011 óta született novelláiból válogatott, Vasgyúrók című elbeszélésgyűjtemény,[6] melyben (mint Závada Pál írja a fülszövegben) Nyerges "sokoldalúan tárja föl napjaink morális és egzisztenciális csapdahelyzeteit, mégsem ítélkezően ábrázolja figurái determinált észjárását, kiszolgáltatottságba ágyazott élethazugságát".[7] Műveiből több felolvasószínházi adaptáció (Melléütések [versperformansz]; Sziránó etűdök [felolvasószínházi előadás]) is született 2012-ben és 2013-ban, 2020-ban pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum Árnyjátékok című sorozatának keretében Orbán Ottó műveiből és nyilatkozataiból válogatva írta A rejtőző rokon című felolvasószínházi darabot, melynek bemutatójára az A38 hajón került sor, az év szeptemberében.

2007-ben alapította meg az Apokrif irodalmi folyóiratot (Fráter Zoltánnal, Tarcsay Zoltánnal és Török Sándor Mátyással), melynek indulása óta is főszerkesztője. 2014-től 2021 végéig volt az Art7 Művészeti Portál irodalmi és irodalomkritikai rovatvezetője. Számos tanulmányt publikált készülő monográfiájából, melynek témája Orbán Ottó költészete.[8]

Művei

szerkesztés

Önálló kötetek

szerkesztés

Antológiák

szerkesztés
  • Beszámított veszteség (szerk.: Fráter Zoltán), Budapest, Napkút Kiadó, 2009
  • Emergency Verse. Poetry in Defence of the Welfare (szerk.: Alan Morrison), Caparis, 2010
  • Hévíz irodalmi antológia 2012–2014 (szerk.: Szálinger Balázs–Cserna-Szabó András), Budapest, Magvető Kiadó, 2015
  • R25. A rendszerváltás után született generáció a magyar lírában (szerk.: Áfra János), Budapest, József Attila Kör–Prae Kiadó, 2015
  • Szép Versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2015
  • Szép Versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2016
  • Szép Versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2017
  • Alibi – hat hónapra: Felhő, Hamu és Gyémánt Kiadó, 2017
  • Szép versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2018
  • Szép versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2019
  • Az utolsó indiánkönyv, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021
  • Szép versek (2020–2021), Budapest, Magvető Kiadó, 2021
  • Szép versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2022
  • PENdrive antológia, Budapest, Magyar PEN Club. 2024
  • Szép versek, Budapest, Magvető Kiadó, 2024

Fontosabb esszék, tanulmányok

szerkesztés

Interjúk

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Lapis József. Líra 2.0 – közelítések a kortárs magyar költészethez. József Attila Kör–Prae Kiadó, 30.. o. (2014) 
  2. ↑ Lapis József. Líra 2.0 – közelítések a kortárs magyar költészethez. József Attila Kör–Prae Kiadó (2014) 
  3. ↑ Balogh Gergő (2020. december). „Költészeti fenséges (A 2010-es évek fiatal magyar költészetéről)”. Alföld 71 (12), 50-57. o. 
  4. ↑ Almási Miklós: Narratív líra. Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló, 2022. június 10. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
  5. ↑ Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Nyerges Gábor Ádám első novelláskötete. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
  6. ↑ Prae.hu
  7. ↑ Prae Kiadó webshop
  8. ↑ Ayhan Gökhan; Nyerges Gábor Ádám: Akiről nem lehet eleget beszélni, 2019. július 11. (Hozzáférés: 2021. január 16.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyerges_Gábor_Ádám&oldid=27494568”