Főmenü megnyitása

A Nyugat-Boszniai Köztársaság (bosnyákul Republika Zapadna Bosna), vagy 1993-as megalakulásakor, állammá szerződése előtt (létezése túlnyomó idején) Nyugat-Boszniai Autonóm Tartomány (Autonomna Pokrajina Zapadna Bosna) egy rövidéletű államalakulat volt a jugoszláv háború idején. Területe Bosznia "csücskére", Velika Kladušára és régiójára terjedt ki.

Nyugat-Boszniai Köztársaság
19931995
Nyugat-Boszniai Köztársaság zászlaja
Nyugat-Boszniai Köztársaság zászlaja
Western Bosnia 1994.png
Általános adatok
Fővárosa Velika Kladuša
Hivatalos nyelvek bosnyák
Kormányzat
Államforma külön nem megjelölve, de facto köztársasági rendszer
Államfő Fikret Abdić
ElődállamUtódállam
 JugoszláviaBosznia és Hercegovina 
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Boszniai Köztársaság témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Bosznia egyik radikális szecesszionista politikusa, Fikret Abdić a jugoszláv háború viharában szeretett volna egy saját bosnyák államot kialakítani a volt Jugoszlávia területén. A lehetőséget erre az 1993-as év hozta el, amikor Velika Kladuša régiója két tűz közé szorult Bihać ostromával és a Krajinai Szerb Köztársasággal. Ezzel létrejött az autonóm tartomány.

Az ország létét ebben a helyzetben Abdić bosnyák kormányzat-ellenessége alapozta meg, ugyanis ezt mind a szerbek, mind a horvátok elismerték és honorálták. A terület gazdaságának alapja az Agrokomerc cég volt - számukra a szerbek és a horvátok is vámmentességet biztosítottak.

Ám a horvátok politikája 1994-re megváltozott. Franjo Tuđman - NATO nyomásra - megváltoztatta politikáját a bosnyákok iránt. Ez év márciusában aláírták a washingtoni szerződést, megszűnt a hadiállapot Horvátország és Bosznia-Hercegovina között. Ezáltal Nyugat-Bosznia egyik szövetségese hirtelen ellenséggé vált.

1994 késő nyarán a horvátok a Tigris hadművelet keretében felszámolták az autonóm tartományt, ám a szerbek a Pók hadművelettel visszafoglalták a - Bihać ostromához létfontosságú - területet, akik ismét megalakították az autonóm tartományt.

A Nyugat-Boszniai Köztársaságot 1995. július 26-án kiáltották ki.[1]

Ám az államnak csak igen rövid élet jutott. Augusztusban a Vihar hadművelet elérte Nyugat-Boszniát is, és bár ez lett volna a Krajinai Szerb Köztársaság egyik legfontosabb védelmi és utánpótlásvonala, a horvátok könnyedén, egy nap alatt (1995. augusztus 7.) elfoglalták az országot.

UtóéletSzerkesztés

A Nyugat-Boszniai Köztársaság területe a daytoni békeszerződés után a Bosznia-hercegovinai Föderáció területébe lett integrálva, annak Una-Sana kantonjába - különösebb lázongások nélkül. Bár a kényszerű bosnyákokkal való megbékélés után az ország ellen fordultak, a horvátok nem felejtették el Abdić érdemeit: horvát állampolgárságot kapott, és a következő éveket Horvátországban töltötte. Ám Tuđman halála és a Horvát Demokrata Közösség 2000-es választási győzelmei után bíróság elé lett állítva háborús bűnökért, melyeket a kormányhű bosnyákok ellen követett el. 2002-ben húsz évnyi börtönre ítélték, ám 2012-ben harmadolták a büntetését, és szabadon engedték.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A megalakulásra vonatkozó információk forrása: The break-up of Yugoslavia and international law. Radan, Peter (2002). ISBN 978-0-415-25352-9.
  2. http://www.rferl.org/content/bosnian_warlord_abdic_freed_croatian_jail_war_crimes_sentence/24510080.html

Lásd mégSzerkesztés