Főmenü megnyitása

Oberhof település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 1634 fő (2017. december 31.).[1] +/- Oberhof Gehlberg községgel határos.

Oberhof
Stadtansicht oberhof ds 08 2006 gross.JPG
Oberhof címere
Oberhof címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Járás Schmalkalden-Meiningen (1994. július 1. – )
Irányítószám 98559
Körzethívószám 036842
Rendszám SM
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1634 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség69,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság810 m
Terület
  • 23,5
  • 23,4
km²
Időzóna CET, UTC+1
Oberhof (Németország)
Oberhof
Oberhof
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 42′ 19″, k. h. 10° 43′ 33″Koordináták: é. sz. 50° 42′ 19″, k. h. 10° 43′ 33″
Oberhof (Türingia)
Oberhof
Oberhof
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Schmalkalden-Meiningen térképén
Elhelyezkedése Schmalkalden-Meiningen térképén
Oberhof weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oberhof témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Gothától délre, a Türingiai-erdőben fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Oberhof, a 800-835 méter magasan fekvő település ma a Türingiai-erdő egyik legnépszerűbb üdülőhelye.

A jelenlegi község helyén 1470-ben johannita menedékhely állt, amely a "der obere Hof" nevet viselte, és éjjeli szállást nyújtott a hegységen átutazóknak. 1480-ban a Gleichen grófok, majd János Frigyes választófejedelem tulajdonába került, aki vendégfogadóvá rendeztette be. 1616-ban Weimar hercege vadászlakot emeltetett a Schlossbergen, mely aztán a harmincéves háborúban tönkrement. Oberhof még a 18. században is jelentéktelen falucska volt, ekkor épült az első temploma. 1832-ben elkészült az Ohrdrufból Oberhofon át Zella-Mehlisbe vezető út, majd 1884-ben megindult erre a vasúti közlekedés is. A község ekkor kapcsolódott be az idegenforgalomba. 1881-től 1884-ig épült a községtől délre a 3 km hosszúságú Brandleitetunnel nevű vasúti alagút, amely 600 méteres magasságban húzódik a hegygerinc alatt. Az 1800-1900-as évek fordulóján Oberhof divatos nyári és téli üdülőhellyé vált, majd a második világháború után valóságos sport- és turistaparadicsom lett mintegy 20 nagy üdülővel. Jégpályája, több ugrósánca is van.

GalériaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)