Ohába (Brassó megye)

falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében

Ohába (románul: Ohaba) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Ohába (Ohaba)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségSinka
Rangfalu
KözségközpontÓsinka
Irányítószám507202
SIRUTA-kód41881
Népesség
Népesség294 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 57″, k. h. 25° 09′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 57″, k. h. 25° 09′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohába témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vízimalom

Fekvése szerkesztés

A Fogarasi-havasok lábánál, Fogarastól 23 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Neve a román ohabă köznévből való, amely szabad, elidegeníthetetlen földbirtokot (örökbirtokot) jelentett. Először 1566-ban említették (Ohaba).

Története szerkesztés

Fogaras vidéki román falu volt. 1632-ben 45 jobbágycsalád (közülük 2 rákász), öt havasalföldi zsellér és két kisbojár lakta. Két malma közül az egyik a bojároké, a másik a falué volt.[2] 1722-ben 14 kisbojár- és 180 jobbágycsaládot jegyeztek fel. A jobbágyok zsindelykészítéssel szolgáltak a fogarasi váruradalomnak. Ortodox kolostorát egyedül 1761-ben említik, amikor Buccow parancsára lerombolták.[3] 1828 és 1859 között német nyelvű határőriskola működött benne.[4]

Népessége szerkesztés

  • 1850-ben 663 lakosából 660 volt román nemzetiségű; 661 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 301 lakosából 214 volt román és 85 cigány nemzetiségű; 298 ortodox vallású.

Látnivalók szerkesztés

  • Itt található Fogaras vidékének legrégebbi, ma is működőképes vízimalma, amely felülcsapós és 1873-ban épült.
  • Ortodox temploma 1769 és 1773 között épült.

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született 1948-ban Radu Anton Roman gasztronómiai szakíró.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 457. o.
  3. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  4. Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 329. o.