Ohába (Brassó megye)
Ohába (románul: Ohaba) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Ohába (Ohaba) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Sinka |
Rang | falu |
Községközpont | Ósinka |
Irányítószám | 507202 |
SIRUTA-kód | 41881 |
Népesség | |
Népesség | 294 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 45′ 57″, k. h. 25° 09′ 07″45.765744°N 25.152035°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 57″, k. h. 25° 09′ 07″45.765744°N 25.152035°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohába témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Fogarasi-havasok lábánál, Fogarastól 23 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a román ohabă köznévből való, amely szabad, elidegeníthetetlen földbirtokot (örökbirtokot) jelentett. Először 1566-ban említették (Ohaba).
Története
szerkesztésFogaras vidéki román falu volt. 1632-ben 45 jobbágycsalád (közülük 2 rákász), öt havasalföldi zsellér és két kisbojár lakta. Két malma közül az egyik a bojároké, a másik a falué volt.[2] 1722-ben 14 kisbojár- és 180 jobbágycsaládot jegyeztek fel. A jobbágyok zsindelykészítéssel szolgáltak a fogarasi váruradalomnak. Ortodox kolostorát egyedül 1761-ben említik, amikor Buccow tábornok parancsára lerombolták.[3] 1828 és 1859 között német nyelvű határőriskola működött benne.[4]
Népessége
szerkesztés- 1850-ben 663 lakosából 660 volt román nemzetiségű; 661 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 301 lakosából 214 volt román és 85 cigány nemzetiségű; 298 ortodox vallású.
Látnivalók
szerkesztésHíres emberek
szerkesztés- Itt született 1948-ban Radu Anton Roman gasztronómiai szakíró.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 457. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 329. o.