Oravecz Péter

magyar költő, zenész

Oravecz Péter (Budapest, 1977. február 4. –) magyar költő, zenész, szerkesztő, műfordító.

Oravecz Péter
P Oravecz 2015.png
Született 1977február 4. (43 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, műfordító, zenész
Iskolái Trefort Ágoston Gimnázium
ELTE BTK
Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2001)

A Wikimédia Commons tartalmaz Oravecz Péter témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Zuglóban született. Az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium elvégzése után (1995) az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar szakán végzett és diplomázott irodalomtörténészként (2004). Érettségi és egyetemi felvételi között két szakmát szerzett, egy könyv- és zeneműkereskedőit (Gutenberg Könyvesiskola, 1996) ill. egy kézi könyvkötőit (Esély Alapítvány Kézműves Iskola, 1998).

Tanulmányai mellett folyamatosan dolgozott: segédkönyvtárosként (ELTE-BTK Angol-Amerikai Intézet, 1996-1997), szerkesztő-korrektorként (Jelenlét folyóirat, 1997-1998), segédápolóként (Fővárosi Növény- és Állatkert, 1999-2000) és szerkesztő-műsorvezetőként (Magyar Rádió, 2002-2004).

Eredetileg képzőművésznek és biológusnak készült, de a 90-es évek végére az irodalom és a zene kerültek előtérbe életében. Kortárs irodalmi kötetek borítóin és belívein elvétve találkozhatunk grafikáival, illusztrációival.

Művészi tevékenységSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

A Stádium Fiatal Írók Köréből indul pályája (1993-1996), versekkel, novellákkal szerepel a Stádium kiadó fiatal írókat egybegyűjtő antológiáiban – A sivatag kupolája (1994),[1] Lépcsők a csendbe (1996).[2]

1995 óta rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban. Versei jelennek meg német, francia és spanyol fordításban kortárs magyar irodalmat külföldön népszerűsítő antológiákban: Budapester Szenen (DuMont, 1999), Sapriphage (2000/38), Tendré un helicóptero (Isla Negra, 2006).

Műfordítások: gallego költészet (Parnasszus folyóirat 1997 júniusi száma), Marc Delouze – Somlyó Györggyel közösen (Irodalmi est a Magyar Írószövetségben és az Írók Boltjában), Nick Beat (Kristálykert, kanadai költészeti antológia, 2001), El Kazovszkij – Balázs Imre Józseffel, Borbély Szilárddal, Csobánka Zsuzsával, Fekete Vincével, Győrffy Ákossal, Háy Jánossal, Kemény Istvánnal, Krusovszky Dénessel, Lanckor Gáborral, Rakovszky Zsuzsával, Takács Zsuzsával, Térey Jánossal, Tóth Krisztinával, Váradi Péterrel közösen (Homokszökőkút, Magvető, 2011), Szimin Behbaháni – Balogi Virággal, Danyi Zoltánnal, Freund Évával, Nádasdy Ádámmal, Szőcs Gézával, Terék Annával, Turczi Istvánnal, Weiner Sennyey Tiborral közösen (Elhagyott szentély, PEN Club & Pluralica, 2013).

ZeneSzerkesztés

Oravecz Péter alapvetően autodidakta muzsikus-zeneszerző, de ahogy ő szokta mondani: minden szembejövő gitárostól tanult valamit. 2000-ben kezdett flamenco-val foglalkozni, hazai valamint andalúz táncművészekkel és énekesekkel is rendszeresen lép föl kis kluboktól kezdve telt házas színházi produkciókig (Eva Piñero Mesa, Jorge Díez Aragón, Vámos Veronika, Bajnay Beáta, Molnár Beatrix, Lippai Andrea, Pirók Zsófia, Barna Rita, Inhof Katalin). 2004-ben a Verde del Mar formációval Magyarországot képviselte a VII. Pozsonyi Nemzetközi Flamenco Fesztiválon, 2014-ben a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál díjátadó ünnepségét követő gálaest meghívott fellépője volt. Állandó tagja a Sobre Fuego flamenco formáció-nak, a FlamenCorazónArte táncszínháznak, valamint élő gitárzenével kíséri a Békéscsabai Jókai Színház sikerdarabját, a Bernarda Alba házát (szerző: Federico García Lorca; rendező: Béres László; koreográfus: Bajnay Beáta). Kísérletező típus, folyamatosan továbbképzi magát a legkülönfélébb műfajokban (klasszikus, kortárs, jazz, ill. európán kívüli zenei koncepciók). Zenekarai: Manoya (Hodosi Enikő szólóprojektje), Altamar (kortárs világzene; tagok: Kovács Zoltán – bőgő, Franczia Dániel – ütőhangszerek, O. P. – gitár). A Kispesti Waldorf Iskolában rendszeresen tart zenés foglalkozásokat 9-18 éves diákoknak.

SzellemtudománySzerkesztés

2004-ben akkora hatást tesz rá Rudolf Steiner A szabadság filozófiája c. műve, hogy belekezd a szellemi tanító életművének feldolgozásába, mely folyamat máig is tart. 2015 óta publikál rendszeresen antropozófiai témájú cikkeket a Szabad Gondolat folyóiratban, melynek 2016 óta felelős szerkesztője is.

VersesköteteiSzerkesztés

  • Sehova tanúja (Tevan, 1998)
  • Majd Papitiben (Kortárs, 2000)
  • Tökéletes délután; Tipp Cult, Bp., 2013 (P'art könyvek)
  • Tigrisfogat; L'Harmattan, Bp., 2015 (Gyémánttengely-sorozat)

Irodalmi díjakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés