Főmenü megnyitása

Orbán József (szobrász)

magyar szobrász

Orbán József (Csíkszentmiklós, 1901. október 13.Eger, 1974. január 19.)[1][2] magyar szobrász.

Orbán József
Született 1901. október 13.
Csíkszentmiklós
Elhunyt 1974. január 19. (72 évesen)
Eger
Foglalkozása szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán József témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1915-ben agyaggal szobrászkodott. 1916-ban már dolgozott. 1916-ban szüleivel elhagyta hazáját, Dicsőszentmártonba, majd Kisbéren volt. Eleinte ruhagyantagyárban dolgozott, mint gépmunkás. 1917-ben szüleivel visszatért Csíkszentmiklósra, és új életet kezdett. 1917. június 11-én tanoncnak állt Győrött, a Magyar Vagon- és Gépgyárban 1920-ig. 1920–1923 között egy szalmafonó műhelyben dolgozott. 1923–1925 között a Láng Gépgyárban dolgozott Pesten. 1925-ben ismét Győrött dolgozott. Lányi Dezső szobrászművész volt magy hatással rá. Albert Andor szobrászművésznél kezdett dolgozni Győrben. 1926–1928 között tanuló a Százados úti művésztelepen, mint kőszobrász, Derzsy Gergely mellett. 1926–1929 között az Iparrajziskolában tanult, ahol Ohmann Béla oktatta. 1929–1933 között Kováts Józseftől, Moldován Bélától és Vesztróczy Manótól tanult. Az 1930-as évek elején nem volt sok munkája; 1932-ben munkanélküli lett. 1932-től volt kiállító művész. 1932–1945 között a Műcsarnokban állította ki munkáit. 1947-től Egerben élt. Ekkor ismerte meg Kátai Mihály, Hamza Tibor, Kastali István, Korény József és Lovasy Ákos festőművészek munkáit. 1951-ben részt vett a Kossuth- és Hunyadi-szoborpályázatban. 1955-ben egy egri konzervgyárban dolgozott telepőrként, valamint az egri gyógyszervállalat portása volt.

1974. január 19-én hunyt el gyomorrákban. Sírja Egerben található, a hatvani úti temetőben.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Orbán Antal és Imre Veronika voltak. 1933. február 12-én Budapesten kötött házasságot Kovács Gizellával.[3] Egy lányuk született: Ágnes (1934-?)

MűveiSzerkesztés

 
1919-es emlékmű (Eger, 1959)
  • Petőfi Sándor-szobor (Eger, 1953, kő)
  • 1919-es emlékmű (Eger, 1959)
  • Jézus levétele a keresztről
  • Magyarország védasszonya (márvány)
  • Krisztus-fej
  • Leányfej
  • Vastagh György
  • Görgei lovasszobor
  • Pásztor
  • Rákóczi lovasszobor
  • Gömbös Gyula-síremlék
  • Magyar gazda
  • Vasárnap délután
  • Figyelő (magyar) csikós
  • Székely kanász
  • Női akt
  • Édesanya
  • Himnusz
  • Ajándék
  • Teherhordó
  • Toldi párbaja

DíjaiSzerkesztés

  • Halmos Izor kisplasztika díj (1942)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében (1985)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1