A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata. Első előfordulása a Kijevi Rusz idejére tehető. Azóta többször módosították.

Az ábécé szerkesztés

Az orosz ábécé a következő:

Азбука; алфавит:
Nagybetű Kisbetű Kézírás Mai név Eredeti név[† 1] IPA Magyar példa Orosz példa Számérték[† 2] Unicode (Hexa)
А а   а /a:/ азъ /az/ /a/ dátum   да (igen) 1 U+0410 / U+0430
Б б   бэ /bɛ/ буки /'bu.kʲɪ/ /b/, /bʲ/ baba, bélyeg   бас (basszus),   бес (démon) U+0411 / U+0431
В в   вэ /vɛ/ вѣди /'vʲe.dʲɪ/ /v/, /vʲ/ vas, vég   волк (farkas),   век (század) 2 U+0412 / U+0432
Г г   гэ /gɛ/ глаголь /glʌ.'golʲ/ /g/, /gʲ/ gáz, gép   год (év),   геро́й (hős) 3 U+0413 / U+0433
Д д   дэ /dɛ/ добро /də.'bro/ /d/, /dʲ/ dugó, gyors   дать (adni),   де́ло (dolog) 4 U+0414 / U+0434
Е е[† 3]   е /jɛ/ есть /jesʲtʲ/ /je/ vagy / ʲe/ jel 5 U+0415 / U+0435
Ё ё[† 3][† 4]   ё /jo/ /jo/ vagy / ʲo/ jog   ёж (sün) U+0401 / U+0451
Ж ж   жэ /ʒɛ/ живѣте /ʒɪ.'vʲo.tʲə/ /ʐ/, /ʑ/ zsír, zsűri   жир (zsír),   жюри́ (zsűri) U+0416 / U+0436
З з   зэ /zɛ/ земля /zʲɪ.'mʲlʲa/ /z/, /zʲ/ zár   замо́к (zár),   земля́ (föld) 7 U+0417 / U+0437
И и[† 3]   и /i:/ иже /'i:.ʒə/ /i/ itt 8 U+0418 / U+0438
Й й   и краткое /i: 'kra.tkəjə/ и съ краткой /i: s 'kra.tkəj/ /j/ jég U+0419 / U+0439
К к   ка /ka/ како /'ka.kə/ /k/, /kʲ/ kút, két   кость (csont),   кино́ (mozi) 20 U+041A / U+043A
Л л   эль /ɛlʲ/ люди /'lʲu.dʲɪ;/ /l/, /lʲ/ ló   ло́шадь (ló),   хлеб (kenyér) 30 U+041B / U+043B
М м   эм /ɛm/ мыслѣте /'mɨ.slʲə.tʲɪ/ /m/, /mʲ/ már, még   мы́ло (szappan),   мя́со (hús) 40 U+041C / U+043C
Н н   эн /ɛn/ нашъ /naʃ/ /n/, /nʲ/ na, nyár   нос (orr),   нёс (vitt) 50 U+041D / U+043D
О о   o /o/ онъ /on/ /o/ orr   о́блако (felhő) 70 U+041E / U+043E
П п   пэ /pɛ/ покой /pʌ.'koj/ /p/, /pʲ/ pára, péce   под (alatt),   пе́пел (hamu) 80 U+041F / U+043F
Р р   эр /ɛr/ рцы /rt͡sɨ/ /r/, /rʲ/ róka, rég   рука́ (kéz),   река́ (folyó) 100 U+0420 / U+0440
С с   эс /ɛs/ слово /'slo.və/ /s/, /sʲ/ szoba, szép   соба́ка (kutya),   си́ний (kék) 200 U+0421 / U+0441
Т т   тэ /tɛ/ твердо /tvʲe.rdə/ /t/, /tʲ/ tavasz, tyúk   то (az),   тень (árnyék) 300 U+0422 / U+0442
У у   у /u:/ укъ /uk/ /u/ ugrik 400 U+0423 / U+0443
Ф ф   эф /ɛf/ фертъ /fʲert/ /f/, /fʲ/ fa, főz   фон (háttér),   ко́фе (kávé) 500 U+0424 / U+0444
Х х   ха /xa/ хѣръ /xʲer/ /x/, /xʲ/ ha, hé   хлеб (kenyér),   хи́трый (ravasz) 600 U+0425 / U+0445
Ц ц   цэ /t͡sɛ/ цы /t͡sɨ/ /ts/ cica 900 U+0426 / U+0446
Ч ч   че /tʆɛ/ червь /tʆervʲ/ /tɕ/ csal   час (óra) 90 U+0427 / U+0447
Ш ш   ша /ʃa/ ша /ʃa/ /ʂ/ só U+0428 / U+0448
Щ щ   ща /ʆa/ ща /ʆa/ /ɕː/ séta   щу́ка (csuka) U+0429 / U+0449
Ъ ъ   твёрдый знак /'tvʲo.rdəj 'znak/ еръ /jer/ [† 5] U+042A / U+044A
Ы ы   ы /ɨ:/ еры /'je.rɨ/ /ɨ/[† 6] ti   ты (te) U+042B / U+044B
Ь ь   мягкий знак /'mʲaç.kʲɪj 'znak/ ерь /jerʲ/ / ʲ/[† 7] U+042C / U+044C
Э э[† 8]   э оборотное /'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/ /ɛ/ heg   э́тот (ez) U+042D / U+044D
Ю ю   ю[† 3] /ju:/ ю /ju:/ /ju/ vagy / ʲu/ lyuk U+042E / U+044E
Я я[† 3][† 9][† 10]   я /ja:/ я /ja:/ /ja/ vagy / ʲa/ r   яд (méreg) U+042F / U+044F
1918-ban megszüntetett betűk
І і[† 11] і /i:/ /i/ vagy / ʲi/ mint az и 10  
Ѳ ѳ[† 12] ѳита /'fʲi:.tə/ /f/ vagy /fʲ/ mint a ф 9  
Ѣ ѣ[† 13] ять /jatʲ/ /jɛ/ vagy / ʲe/ mint az е  
Ѵ ѵ[† 14] ижица /'i:.ʒɪ.t͡sə/ /i/ vagy / ʲi/ mint az и  
A 18. század óta nem használt betűk
Ѕ ѕ[† 15] зѣло /'zʲe.lə/ /dz/, /z/ vagy /zʲ/ Mint a з 6  
Ѯ ѯ[† 16] кси /ksʲi/ /ks/ vagy /kʲsʲ/ mint a кс 60  
Ѱ ѱ[† 16] пси /psʲi/ /ps/ vagy /pʲsʲ/ mint a пс 700  
Ѡ ѡ[† 17] омега /ʌ.'mʲe.gə/ /o/ mint az о 800  
Ѫ ѫ юс большой /'jus bʌlʲ.'ʃoj/ /u/, /ju/ vagy / ʲu/[† 18] mint az у vagy a ю  
Ѧ[† 18] ѧ[† 18] юс малый /'jus 'ma.lɪj/ /ja/ vagy / &ʲa/[† 9] mint a я  
Ѭ ѭ юс большой іотированный
/'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/
/ju/ vagy / ʲu/[† 18] mint a ю  
Ѩ ѩ юс малый іотированный
/'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/
/ja/ vagy / ʲa/[† 18] mint a я  
  1. Kb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.
  2. A számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.
  3. a b c d e Az е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy [j]-t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig.
  4. A ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelvészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.
  5. A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször [ŭ]-val írnak át.
  6. Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ – orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы.
  7. A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók lágyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször [ĭ]-val írnak át.
  8. Az э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltozott.
  9. a b A ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.
  10. 1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 18.)
  11. Az і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (például Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.
  12. A ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.
  13. A ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.
  14. A ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főként görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.
  15. A ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fordul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.
  16. a b A ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak grörög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.
  17. Az ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.
  18. a b c d e A юсok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben.https://ru.m.wikipedia.org/wiki/Юс_большой Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 10.)

A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.

Latin betűs átírás szerkesztés

Nagybetű Kisbetű Magyar[1][2] GOST[3] ISO 9[4] IDS[5] ALA-LC[6] Allworth[7] BGN/PCGN[8]
А а a a a a a a a
Б б b b b b b b b
В в v v v v v v v
Г г g g g g g g g
Д д d d d d d d d
Е е e, je[9] e e e e e e, ye[10]
Ё ё jo ë ë ë ë ë ë, yë[10]
Ж ж zs ž ž ž zh zh zh
З з z z z z z z z
И и i i i i i i i
Й й j j j j ĭ i y
К к k k k k k k k
Л л l l l l l l l
М м m m m m m m m
Н н n n n n n n n
О о o o o o o o o
П п p p p p p p p
Р р r r r r r r r
С с sz s s s s s s
Т т t t t t t t t
У у u u u u u u u
Ф ф f f f f f f f
Х х h h h ch kh kh kh
Ц ц c c c c t͡s ts ts
Ч ч cs č č č ch ch ch
Ш ш s š š š sh sh sh
Щ щ scs šč ŝ šč shch shch shch
Ъ ъ " " " "[11] " "
Ы ы i, ü y y y y y y
Ь ь ' ' ' ' ' '
Э э e è è ė ė e e
Ю ю ju ju û ju iu iu yu
Я я ja ja â ja ia ia ya
1918-ban megszüntetett betűk
І і ĭ ì ĭ ī ĭ
Ѳ ѳ ˋf th
Ѣ ѣ ě ě ě ie ie
Ѵ ѵ ý ÿ
A 18. század óta nem használt betűk
Ѕ ѕ
Ѯ ѯ
Ѱ ѱ
Ѡ ѡ
Ѫ ѫ
Ѧ ѧ
Ѭ ѭ
Ѩ ѩ
A 9. század óta nem használt betűk
Ћ ћ y a
Ђ ђ

Jegyzetek szerkesztés

  1. Orosz szószedet – Wikitravel, 2017
  2. Russian input method based on Hungarian transcription for the m17n library, 2012
  3. ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moszkva), 1983 – hivatalos nemzeti átírás
  4. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. Informationsverbund Deutschschweiz Archiválva 2005. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Zürich, 2001
  6. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  7. Edward Allworth – Nationalities of the Soviet East, New York, 1971
  8. United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947
  9. Szó elején; magánhangzó, ъ, ь után
  10. a b Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
  11. Szó végén nem írják át

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz ábécé témájú médiaállományokat.