Oskar Alesius
Oskar Alesius (Nagyszeben, 1844. április 30. – 1907 után), korabeli magyar forrásokban Alesius Oszkár, brassói városi tanácsos, polgármester-helyettes, a Siebenbürgischer Karpatenverein brassói osztályának alelnöke.
| Oskar Alesius | |
 | |
| Született | 1844. április 30. Nagyszeben |
| Elhunyt | 1907 után |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Alesius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Nagyszebenben született Karl Alesius volt brassói tanácsos és kerületi felügyelő fiaként; távoli leszármazottja a 16. században élt Alesius Dénesnek, az első erdélyi evangélikus püspöknek. Iskolai tanulmányait a brassói Honterus-gimnáziumban folytatta, majd Bécsben és Budapesten jogot és államtudományokat hallgatott. Brassóba hazatérve első városi tanácsos (szenátor) lett, később polgármester-helyettesi és SKV-alelnöki (1897) posztokat is betöltött, a város vagyonának gondnoka volt. A Szépítő Egylet (Verschönerungsverein) elnökeként létrehozta többek között a Warthe-domb oldalában húzódó Királyi sétautat és a Rakodó-völgy felé haladó ösvényt; az 1891-ben alapított[1] idegenforgalmi iroda elnökeként pedig fellendítette a brassói turizmust.[2]
Az Erdély folyóirat szerint „költői lelkü férfiu és korrekt hazafi”, aki az Erdélyi Kárpát-egyesület ünnepségein tartott beszédeiben „hangsúlyozta a testvéri összetartást és a hazához való hű ragaszkodást.”[2]
Felesége Regine Charlotte Lurtz (*1859), gyermekei Gabrielle (*1882), Herman (*1884), Hildegarde (*1886), Dorothea (*1894).[3]
1904 augusztusában még polgármester-helyettesként,[4] 1906 szeptemberében még városi tanácsosként,[5] 1907 májusában még a SKV brassói osztályának alelnökeként említik.[6] Későbbi élete nem ismert; egy forrás szerint időskorában Bécsbe költözött és ott is hunyt el.[7]
Emlékezete szerkesztés
A Cenk oldalában, a Gábony-lépcsők aljában, a Rakodó-völgybe vezető, általa létrehozott ösvény felett kőpadot állítottak emlékére, melynek felirata Memoriae senatoris Alesius huius viae saxo annis MDCCCLXXXVIII–MDCCCXCVI incisae auctoris (Alesius tanácsos emlékére, aki 1888–1896 között a sziklába vágta ezt az utat).[8]
Képek szerkesztés
-
Oskar Alesius 1897 körül -
Az Alesius-pad a Cenk oldalában
.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Biroulu oficialu pentru străini în Brașovu. Gazeta Transilvaniei, 21. sz. (1891) 3. o.
- ↑ a b Két arczkép: Alesius Oszkár. Erdély, VI. évf. 8–10. sz. (1897) 130–131. o.
- ↑ Oskar Alesius. geni.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)
- ↑ Scirile dilei. Gazeta Transilvaniei, 170. sz. (1904) 3. o.
- ↑ Adunarea Generală... Gazeta Transilvaniei, 200. sz. (1906) 2. o.
- ↑ SKV Kronstadt Jahrbuch 2001. Brassó: Aldus, 22. o. (2001)
- ↑ My Name: Brasov. facebook.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)
- ↑ A Cenk túraútvonalai. Encián, VIII. évf. 3. sz. (2013. november) 36. o. ISSN 2284-7030