Oskar (vagy Oscar, Oszkár) Rieding (Stettin, 1840Celje, 1918) német hegedűművész, zenepedagógus, aki jó néhány, könnyen játszható hegedűkoncertet alkotott növendékek számára, mint pl. a közismert, Op. 35-ös, h-moll koncertet és sok egyéb hegedű- és zongoradarabot.

Oskar Rieding
Életrajzi adatok
Született1840
Stettin
Származásnémet
Elhunyt1918
Celje
IskoláiFelix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola, Lipcse
Pályafutás
Műfajokklasszikus zene
Aktív évek1860-1904
EgyüttesBudapesti Operaház
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző, koncertmester
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Rieding máig élő hírneve abban rejlik, amivel hozzájárult Magyarország, különösen Budapest zenei életéhez. Berlinben, az akkor újonnan alapított zeneművészeti akadémiára járt, majd a lipcsei Konzervatóriumba. 1860-ban Bécsbe költözött, ahol találkozott Richter János karmesterrel, aki abban az időben zenei igazgatója volt a pesti operatársulatnak, és 1871-ben kinevezte Riedinget ide, az opera zenekarának koncertmesterévé. Harminckét éven át maradt nálunk, néhány növendék-hegedűversenyt és sok darabot komponált hegedűre és zongorára, az azóta is tanított hegedűtechnikák begyakorlására. Később az első, további opusaiban a 3. és 5., majd a 7. (hegedű)fekvés tökéletes elsajátíttatását tekintette céljának. Később számos szalondarabot is komponált hegedűre-zongorára. Nyugdíjazása után, 1904-től élete alkonyát a ma Szlovéniához tartozó Celjében (a stájer Cilliben) töltötte, egészen 1918-ban bekövetkezett haláláig.

Főbb művei szerkesztés

  • Op. 36, D-dúr koncert
  • Op. 35, h-moll koncert hegedűre (vagy csellóra) és zongorára (1909)
  • Op. 25, D-dúr koncert hegedűre és zongorára
  • Op. 24, G-dúr concertino hegedűre és zongorára
  • Op. 23, 2. Cigányinduló hegedűre és zongorára
  • Op. 21, a-moll concertino (magyar stílusban) hegedűre és zongorára (1905)
  • Op. 7, e-moll koncert

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oskar Rieding című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.