Oskar Rudolf Kuehnel

magyar származású lengyel katonatiszt

Oskar Rudolf Kuehnel (Kühnel) (Berezsani, 1897. június 14. - Katiny, 1940. április) osztrák–magyar születésű lengyel katonatiszt, a második Lengyel Köztársaság hadseregének századosa,[2] a katyńi vérengzés áldozata.

ÉleteSzerkesztés

 
Oskar Kuehnel emléktáblája Óbudán, a Katinyi mártírok parkjában.

Szülei, Leopold Kühnel és Eugenia Kieseweter Galíciában letelepedett magyarországi németek voltak, mely terület az első világháború után Lengyelországhoz került.[3] Kuehnel 1920-ban részt vett a lengyel–szovjet háborúban, amiért kitüntetést is kapott. 1935-től a IX hadtestkörzet tüzértiszti karának tagja, majd a Łódźi 10. könnyű tüzérezrednél szolgált. Nős volt, felesége Irena Majewska. Házasságukból egy leányuk született: Gizelle. A Bátrak keresztje (Krzyż Walecznych) lovagi fokozatának tulajdonosa.

Lengyelország 1939 szeptemberében történt megtámadását követően harcolt a németek ellen, majd szovjet fogságba esett és a kozelszki NKVD-táborba került. A katyńi mészárlás során gyilkolták meg.[4]

A Wehrmacht 1943-ban a többi lengyel mártíréval együtt Kuehnel holttestét is exhumálta. Az egyenruhájában megtalálták személyes okmányait és jegyzetfüzetét, amelyben az utolsó bejegyzés dátuma 1940. április 7-e volt.[4][6]

A katyńi vérengzés 70. évfordulója kapcsán Łódźban, Csongrád-Csanád megye lengyel testvérmegyéjének székhelyén, magyar kezdeményezésre emléktáblát állítottak a mészárlás két magyar származású áldozata, Korompay Emánuel Aladár és Oskar Rudolf Kuehnel emlékére.[7] 2011. április 8-án avatták fel Budapest III. kerületében a katinyi mártírok emlékművét, aminek közelében két tölgyfát ültettek, emléktáblával – az egyiket Oskar Rudolf Kuehnel emlékére.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Katinyban, Harkovban, Tverben és Miednojében elhunyt, posztumusz előléptetett személyek jegyzéke.
  2. 2007-ben posztumusz őrnaggyá léptették elő. Felsorolva az 1423. folyószámon.[1]
  3. Jan Kiński – Helena Malanowska – Urszula Olech –  Wacław Ryżewski –  Janina Snitko-Rzeszut –  Teresa Żach: Katyń. Księga Cmentarna Polskiego Cmentarza Wojennego. (lengyelül) Szerk.: Marek Tarczyński. Warszawa: Oficyna Wydawnicza RYTM. 2000. 323. o. ISBN 83-905590-7-2  
  4. a b HVG 2008.
  5. Dr. Kapronczay 2006.
  6. Az exhumálásokat végző 12 fős nemzetközi orvosbizottságnak tagja volt Orsós Ferenc patológus, a lőtt sebek elismert igazságügyi és törvényszéki orvostani szakértője, akinek útmutatásai nagyban hozzájárultak a történtek sikeres tisztázásához.[5]
  7. MTI-hír (2010.06.04.).
  8. Budapest Főváros Önkormányzatának közleménye.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oskar Rudolf Kühnel című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés