Osztrák poloska
Az osztrák poloska vagy teknős poloska (Eurygaster austriaca) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, a poloskák (Heteroptera) alrendjébe, ezen belül a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) alrendágába és a pajzsospoloskák (Scutelleridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az osztrák poloska, fentről a második sorban a középső
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eurygaster austriaca Schrank, 1776 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Osztrák poloska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák poloska témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
Az osztrák poloska egész Európában megtalálható. Elterjedési területén sűrűn előfordul.
Megjelenése szerkesztés
Az osztrák poloska 1,1-1,3 centiméter hosszú. A pajzsospoloskák tipikus képviselője. Jellegzetes ismertetőjegye a nagyméretű pajzs, amely az egész hátsó testet eltakarja. A pofák a fejpajzsot körülzárják. Színe világos vörösbarna. Jól fejlett csápokkal és hatásos bűzmirigyekkel rendelkezik, melyek az ellenség elhárítására kellemetlen szagú és maró hatású folyadékot választanak ki.
Életmódja szerkesztés
Az osztrák poloska nedves biotópok, főleg rétek lakója, ahol sásfélék nőnek. Az osztrák poloska a növények nedveit szívogatja.
Szaporodása szerkesztés
Az osztrák poloskának évenként egy nemzedéke van. Mai napig nem tisztázott, hogy a partner megtalálásában csak szaglószervének van-e szerepe, vagy a hallószerv is közreműködik. A nőstény petéit levelek felszínére rakja le. Az apró lárvák, 5 vedlés után válnak kifejlett állatokká. A nem teljesen kifejlődött lárvák rövid szárnyat viselnek, színben és alakban azonban már imágóra emlékeztetnek.
Források szerkesztés
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
