Főmenü megnyitása

Pálffi Márton (Várfalva, 1873. november 11.Kolozsvár, 1936. augusztus 11.) műfordító, pedagógiai író.

Pálffi Márton
Született 1873. november 11.
Várfalva
Elhunyt 1936. augusztus 11. (62 évesen)
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása műfordító,
pedagógus,
pedagógiai író
Sírhely Házsongárdi temető

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Tordán és Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban végezte (1892), majd a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet (1899). Még az egyetemi diploma megszerzése előtt került be tanárnak egykori iskolájába (1897), s itt tanított – az első világháború alatti katonáskodása és sebesülése miatti hároméves megszakítással – nyugdíjazásáig.

MunkásságaSzerkesztés

Cikkei, fordításai 1898-tól jelentek meg a Keresztény Magvető, Magyar Polgár, Újság, Ellenzék, Erdélyi Lapok, Család és Iskola, 1918 után a Cultura, Erdélyi Múzeum, Ethnographia, Ifjú Erdély, Keleti Szemle, Magyar Nyelv, Magyar Nép, Pásztortűz, Unitárius Közlöny, Vasárnapi Ujság hasábjain. Fordított latin, angol, finn, francia, román és svéd nyelvből.

1925-1928 között az Unitárius Közlöny szerkesztője.

Álnevei: Antizsuzsi, Csödökre tönk, Ulár Pál.

MűveiSzerkesztés

  • Az „okszerű vezér”. Brassai nyelvtanító munkássága (Kolozsvár 1900
  • A nyelvérzék és az iskola (Kolozsvár 1902)
  • Kolozsvári glosszák (Budapest 1907)
  • Finn dalok (műfordítások) (Kolozsvár 1912)

Lefordította Max Otker-Blom finn szerző két könyvét: Doktor bácsiék falun (Kolozsvár 1906), A gólya-mese helyett (Budapest 1928).

A Keresztény Magvető Füzetei számára összeállította a Régi unitárius költők című kötetet (Kolozsvár 1930).

ForrásSzerkesztés