Főmenü megnyitása

A Párizsban szép a nyár egy sláger. A szerzők: Ránki György zeneszerző és Romhányi József szövegíró. Romhányi szerint: „Már nem is sláger, hanem népbetegség”.[1]

Horváth Tivadar
Párizsban szép a nyár
Dal
Megjelent 1957
Stílus sláger
Szerző Ránki György, Romhányi József
Hangminta

A dal a Magyar Rádió[2] kérésére készült, de később bekerült a Két vallomás című, 1957-ben készült Keleti Márton-filmbe is. Teljesen váratlanul óriási siker lett, a rádió Szív küldi szívnek szívesen[3] című műsorának kihagyhatatlan száma volt. A 45-ös fordulatú kislemezből a lemezgyár hónapokig nem tudta az őrületnek megfelelő mennyiséget préselni.

Sikerében szerepe lehetett Horváth Tivadar szenzációs előadásának, valamint annak is, hogy nem sokan álmodhattak Párizsról alig egy évvel az 1956-os forradalom leverése, a vasfüggöny ismételt leeresztése után, amikor Sopronba is csak engedéllyel lehetett utazni, mivel a határsáv része volt. Párizs, a Grand Boulevard, a Szajna, Pierre és a kis Paulette, az önfeledt keringő akkoriban a nagy többség számára elérhetetlennek tűnt Magyarországon. Lehet, hogy ekkor kezdték az emberek „félszavakból”[4] is megérteni egymást…

Horváth Tivadart, a színházi polihisztort ez a szám nagyon „eltalálta”. Nélküle talán a dal sem maradt volna fenn, ugyanis a biztos sikert jelentő nagy slágert senki nem tűzte műsorára rajta kívül, és a szám a lakodalmas rockos zanzásításoknak is ellenáll: ma is az eredetiben hódít.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hogy volt? Romhányi József emlékműsor. 2010. október 31.
  2. Az MTV hivatkozott műsorában, Romhányi Ágnes emlékezése: A szerzőpáros Ránky, Gül Baba utcai otthonában, a Muzsikus Péter kalandjai című gyermekoperán dolgozott. Ekkor érkezett a sürgős felkérés. Egy konyak mellett, másfél óra alatt készült el a stílusparódia. Eredetileg a zeneszerző a Körhinta című film részére készítette ezt a verklizenét. A világhírű alkotásba azonban nem került be.
  3. A kívánságműsorok őse, mindennapos műsor a rádióban több évtizedig. A kívánságokat pénzért teljesítette a médium. A címet Szirmai Albert és Emőd Tamás Mézeskalács című operettjének kettősétől kölcsönözték.
  4. Szilágyi György: Hányas vagy?
Kép és hang
Hivatkozások