Pécseli Király Imre

református lelkész; költő; egyházi író; énekszerző

Péczeli Király Imre (Pécsely, 1590 körül – Érsekújvár, 1641 körül)[1] református lelkész. Névvariánsok: Péczely; Péczeli.

Pécseli Király Imre
Született1590
Pécsely
Elhunyt1641 (50-51 évesen)
Érsekújvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásareformátus lelkész
IskoláiHeidelbergi Egyetem (1609–)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Miután három évig Komáromban iskolaigazgató volt, 1609. május 30-án a heidelbergi egyetemre iratkozott be, ahol többek között Samarjai Máté János és Kanizsai Pálfi János voltak diáktársai. Hazatérve, 1611-ben már újra előbbi állásában működött, míg 1615-ben ugyancsak Komáromban lelkész, később egyúttal alesperes lett. 1622-ben vagy 1624-ben Érsekújvárra ment papnak, itt a komjáti egyházmegye csakhamar esperessé választotta. 1635-ben még ott működött. Valószínűleg 1641 körül halt meg.

Munkái szerkesztés

  • De veritatibus et falsitatibus Bellarmini circa Canonem. S. Scriptorum Libr. p. I. de verbo dei aperto. Heidelbergae, 1609. 389-396. l.
  • De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de Sacramento baptismi et de confirmatione Libro I. et II. de baptismo. Uo. 1609. 503-510. l.
  • De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de necessitate et justitia operum Libro IV. de justitia. Uo. 1610. 598-605. l.
  • De baptismo. Uo. 1610. 773-777. l.
  • Isagoges Rhetoricae Libri Duo: Quorum prior de Inventione & Dispositione: posterior vero de Elocutione agit. In usum Scholae Komaromiensis ex Aristotele, Cicerone, Quintiliano & aliis quibusdam vetustis ac novis autoribus breviter adornati & perspicuis ac familiaribus exemplis ita passim illustrati, ut contineant, cum utilem ipsorum praeceptorum explicationem, tum facilem eorundem usum sive praxim, Tyronibus Eloquentiae primo & apprime necessariam. Opera & studio Emerici Regii Peczelii. Oppenhemio, M.DC.XII. (Tertia editio, prioribus longe auctior & emandatior. Noribergens. 1639.).
  • Consilium Ecclesaie Catholicae Doctorum super ista Quaestione: An homo Christianus possit & debeat se cognominare Lutheranum vel Calvinistam ad Religionem puram ab impurâ recte discendendam? Collectum ab ... Cassoviae, 1621. (E művére vagy talán ennek magyar kiadására válaszolt Zvonarics György «Rövid felelet»-ében).
  • Abecedarium Latino-Hungaricum. Papa, 1631. (II. kiadás).
  • Catechismus, az az: A Keresztyeni Tudomannak Fundamentomirol es agairol valo rövid Tanitas. Lőcse, 1635. (Végén: Egynehany szep Isteni Dicseretek, Mellyeket a Catechismusnak tanulasakor mondhatni).
  • Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei; sajtó alá rend. Jenei Ferenc et al., dallamok összeáll. Papp Géza; Akadémiai, Bp., 1962 (Régi magyar költők tára, XVII. század)

Balassa Bálintnak Istenes Énekei ... c. munkában a 291-370. l. Pecseli Kiraly Imrenek Ednehány szép Énekei.

Gyászverset írt 1610-ben Ujfalvi Katona Imre halálára: Tractatvs De Patrvm ... Francofurti, 1611. c. és magyar üdvözlő verset Csene Péter, Confessio ... Oppenheim, 1616. c. munkákba.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pécselyi Király Imre. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2012. november 22.)