Pakleni-szigetek
Pakleni-szigetek (horvátul: Paklinski otoci vagy Pakleni otoci, olaszul: Isole Spalmadori) szigetcsoport az Adriai-tengerben, Horvátországban, Hvar városától néhány kilométerre délre.
Pakleni-szigetek (Paklinski otoci) | |
![]() | |
A Pakleni-szigetek látképe Hvarról | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Adriai-tenger |
Szigetek száma | 16 |
Nagyobb szigetek | Sveti Klement, Marinkovac |
Terület | 7,165093 km² |
Tengerszint feletti magasság | 94 m |
Legmagasabb pont | Vela glava (94 m) |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pakleni-szigetek témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA Pakleni-szigetek az Adriai-tenger horvát részén, a közép-dalmát Hvar-sziget délnyugati partja mentén találhatók. Nyugat-kelet irányban nyúlnak a keleti hosszúság 16 ° 18' 36 " és a 16 ° 27' 12" között. A szigetcsoport legnyugatibb pontja Veli Vodnjak szigetén, a legkeletibb pont pedig a Pokonji Dol szigetén található. Észak–déli irányban az északi szélesség 43 ° 10' 37 "és 43 ° 08' 41" között terülnek el. A szigetcsoport legészakibb pontja a Sveti Klementi szigetén található Močiguzica-foknál, míg a legdélebbi pont a Stambedra-szigeten található. A szigetcsoport területe nyugat–keleti irányban 3 km, észak-déli irányban pedig 1,1 km.
A szigetcsoport világítótorony által jelzett nyugati végén található a Vodnjak Veli (44 m), a szigetcsoport északnyugati vége felé pedig a Vodnjak Mali, tőlük északra pedig a Karbun és a Lengva szikla, keletebbre a Travna, a Paržanj és a Borovac szigetek találhatók. Mellettük található a csoport legnagyobb szigete, a Sveti Klement (94 m), amelyen keletről nyugatra három település is található: Momića polje, Vlaka és Palmižana. A sziget északi oldalán hajózva találkozunk a Vlake-öböl előtti kis Škojić-szigettel és a Palmažana-öböl (ahol a kikötő található) előtti Baba-sziklával. A Baba-sziklán egy világítótorony áll.
Sveti Klement szigetének déli oldalán, védve a Soline-öblöt a déli széltől található Dobri otok szigete, nyugatabbra pedig a Vinogradišća-öböl előtt található a Stambedar-sziget és a Pločice sziklái. Sveti Klementtől keletre hajózva a Gojac, a Borovac (46 m), a Planikovac (27 m), a Marinkovac (47 m) és a Jerolim (vagy Sveti Jerolim, 22 m) szigetekkel találkozunk. A Sveti Klement, Borovac, Planikovac és Marinkovac szigetek közötti átjárók a Velo ždrilo, a Malo ždrilo és a Ždrilac nevet viselik. Hvar városa előtt található a Gališnik-sziget, délkeletre pedig az azonos nevű öböl előtt található a világítótoronnyal jelölt Pokonji Dol-sziget. Bár a csatorna másik oldalán fekvő a szigetek is ehhez a szigetcsoportbhoz tartoznak a Pakleni-szigetek szigetcsoportját Hvar szigetétől a Pakleni-csatorna választja el. A szigetek közötti hajózás az erős tengeri áramlások miatt nehéz és veszélyes, különösen délen, valamint a számos szikla és zátony miatt.
Neve
szerkesztésA szigetek nevüket a paklináról, egyfajta fenyőgyantáról kapták, amelyet a hajóépítésben használtak. A helyi nyelvjárás következményeként a „paklina” (pakao = pokol) szó elferdítésével a csoportot „Pokol-szigetek”nek is nevezik, bár a névnek semmi köze semmilyen pokolhoz.
Története
szerkesztésA legkorábbi emberi jelenlétet a szigeteken a halomsírok bizonyítják, amelyek közül a legtöbb Sveti Klement szigetén található, és amelyek arra utalnak, hogy a sziget temetkezési hely volt. Közülük három Palmižana településtől nyugatra fekszik.
Amikor a rómaiak az i. e. 2. század közepén stratégiai célokból összecsaptak az illír törzsekkel, különösen a dalmátokkal, a Hvar-sziget kikötői mellett a Šćedar-sziget, valamint a Pakleni-szigetek kikötőit is igénybe vették. A Soline-öbölben található Vlaka település mellett egy római villa maradványai találhatók, az egykori medence alját díszítő mozaik maradványaival. Az Okoriya-öbölben római épületek maradványait is megtalálták. A Baba-sziklától délre, a Sveti Klement-sziget északi oldalán Palmižánál régészeti lelőhelyet jegyeztek fel, ahol egy olyan ókori, a Római Birodalomból származó hajó maradványait találták meg, amely több mint 10 000 darab kerámiát szállított. A Marinkovac-szigeten egy nagyobb a fazekasközpont és római épületek maradványait találták. A Marinkovac-szigetet egykor Szent István vértanúról nevezték el, de a neki szentelt szakrális épület maradványait nem találták meg.
A dominikánusoknak 1539-ben kórházuk volt Sveti Klementen. A Sveti Jerolim-szigeten, amely egykor a ferences rend birtokában volt, volt egy kis templom, amely a 15. század vége előtt eltűnt. A szigeten középkorban sót termeltek ki és marhákat legeltettek.
A szigetek épületei között három védett van. A Vlaci településen található 16. századi Szent Kelemen templom. A templomot az 1866-os visi csata és az osztrák-magyar Radetzky fregatt 1869-es elsüllyedésének emlékére újították fel. Az 1854-ben épített 2234 tonnás fregatt 9 csomós sebességgel haladva lőporrobbanás következtében süllyedt el a Vistől mintegy 10 mérföldre északra fekvő Veli Vodnjak szigeténél 325 matrózzal a fedélzetén. A fregatt három évvel korábban részt vett a visi csatában, 1864-ben pedig a porosz-osztrák haditengerészet részeként a helgolandi öbölben vívott tengeri csatában. A hvari kikötő bejáratát, miután a franciák kivonultak az illír tartományokból, az osztrákok építették 1836-ban.
Népesség
szerkesztésSveti Klement szigetén három település található: Momića Polje, Vlaka és Palmižana, amelyeknek azonban nincs állandó lakosa, ezért nem szerepelnek a Horvát Köztársaság településeinek hivatalos listáján. A 19. század végén Vlaka településen körülbelül 70 lakos élt. Ma már csak nyáron lakják a településeket.
Gazdaság
szerkesztésMár a szigetcsoport neve is a szigeteken végzett legkorábbi tevékenységekről, a hajóépítésről és a környező tenger gazdagságának kiaknázásáról szól. Számos kisebb szántó is van rajtuk, amelyeken a történelem során gabonát termesztettek. Ma a szigeteken, amelyek Hvar egyik piknikező helyévé váltak, az emberi tevékenység azon alapul, hogy természeti szépségüket turisztikai célokra használják fel. A legrégebbi és leghíresebb hvari üdülőhely a Sveti Klement szigetén fekvő Palmižana, amelynek északi oldalán az azonos nevű öbölben található az ACI Palmižana kikötő 160 férőhelyes kapacitással. Palmižanában számos étterem és vendégház található. További piknikezőhelyek a Ždrilica, a Sveti Jerolim-sziget és a Marinkovacon található Stipanska-öböl, amelyek közül az utóbbi kettő nudista strand. Mindegyik étteremmel van felszerelve, és rendszeres vizitaxi járat köti össze Hvar városával. A faluban több étterem is működik.
A Pakleni-szigetek a búvárturizmusnak is központja. Az egyik legérdekesebb búvárhely a „Sika od vodnjak”, a Veli Vodnjak szigettől keletre, amely több keskeny függőleges sziklából áll. Közülük a legszembetűnőbb a Kampel- (vagy Kampanel) szikla, amely függőlegesen körülbelül 46 m mélyről 15 m tengerszint feletti magasságba emelkedik. További búvár célpontok a Stambedar és az Ujedinjeno Gaško, amely egy 5 m mélységben levő 30 m hosszú víz alatti barlang.
Palmižana mellett egy helikopter leszállóhelyet is építettek, amely egyike Hvar városának területén kialakított leszállóhelyeknek. A Pakleni-szigetek körüli hajózás biztonságát számos világítótorony szabályozza, amelyek a Klobuk-fokon, a Veli Vodnjak, Sveti Jerolim, Pokonji Dol és Gališnik szigeteken, valamint a Baba sziklán, és az ACI Pamižana kikötő bejárata előtt találhatók.
A Horvát Köztársaság természetvédelmi törvénye szerint a Paklinski-szigetek a jelentős táj kategóriájában védett természeti emlékek, azaz. védett táj, a Megyei Védett Természeti A Horvát Szocialista Köztársaság parlamentjének határozata szerint a szigetek 1972 óta védettség alatt állnak. Annak ellenére, hogy a szigetcsoport védelem alatt áll, a szigeteken az illegális építkezés problémája továbbra is fennáll, mivel az öblökben egyedi épületek és épületcsoportok épülnek. Bár az illegális építkezés problémája kisebb mértékben fordul elő, mint a szárazföldön, a terület érzékenysége miatt természeti értékei fokozott mértékben romlanak.
Növényvilág
szerkesztésA sziget növénytakarója főleg mediterrán. Macchia, magyaltölgy, mirtusz, üröm és lucfenyő, kisebb részben pedig alacsony aleppói fenyő és néhány mezőgazdasági növény borítja. Hvar város területfejlesztési terve a Pakleni-szigeteken található erdőket különleges rendeltetésű erdőkként jelöli meg, amelyeknek rekreációs funkciója van. Hanga és rozmaring, valamint zsálya, kamilla, kakukkfű, édeskömény és babér valamint más aromás mediterrán növények is növekednek a szigeteken.
Források
szerkesztésHrvatska enciklopedija – Paklinski otoci (horvátul)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paklinski otoci című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.