Főmenü megnyitása

Palásti és keszihóczi Palásthy Sándor (Felsőcsáj, 1842. – Felsőcsáj, 1881. június 10.) hírlapíró és szerkesztő. Palásthy Sándor színész, rendező apja.

ÉletútjaSzerkesztés

Ifjúságában hadapród volt egy huszárezredben. Később az irodalommal kezdett foglalkozni és Szatmárt a Szamos c. vegyes tartalmú hetilapnak 1869-ben munkatársa és 1870. első felében szerkesztője volt. 1872-ben Pestre ment, ahol széles körű tudásával, éles tollával csakhamar előkelő szerepre tett szert. Eleinte a Haladásnál és Delejtűnél dolgozott, majd az Ellenőrnek vezércikkírója és színi kritikusa lett. Midőn Csernátony megvált az Ellenőrtől, 1877. február 6-tól 1878. augusztus 12-ig e lap felelős szerkesztője volt. Utóbb a Pesti Hirlaphoz került, melynek haláláig vezércikkírója volt (a nyilas jegy alatti cikkeket ő írta). A legjelesebb zsurnaliszták egyike, neve nem sokat forgott a közönség előtt, noha igen sokat dolgozott, zamatos magyarsággal tudott írni. A sorvasztó mellbaj akadályozta, hogy előkelő helyet foglaljon az irodalomban. Felesége Tomcsányi Ilona volt.

Álneve: Nyilas.

MunkáiSzerkesztés

  • Persa levelek. Montesquieu után ford. Budapest, 1874.
  • A józan magyar néphez. Ugyanott, 1875.
  • Az angolok az éjszaki sarkon. (Hatteras kapitány kalandjai. Verne Gyula regénye. Ford. U. ott, 1875. Két kötet. (Ujabb kiadás, 1879. U. ott.).
  • Mi az igazság? U. ott, 1878. (Megjelent németül és ruménul is 1878-ban u. ott.)

Egy nagyobb műve: Byron Childe Haroldjának fordítása, melyen évek óta dolgozott, kéziratban maradt.

ForrásokSzerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. SZATMÁRNÉMETI. Irodalom, tudomány, művészet. Irta Ferenczy János szerkesztő.
  • Gyászjelentése

További információkSzerkesztés

  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.