Főmenü megnyitása

Felsőcsáj (szlovákul: Vyšný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Felsőcsáj (Vyšný Čaj)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Vincent Borovský
Irányítószám 044 16
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség286 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület4,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőcsáj (Szlovákia)
Felsőcsáj
Felsőcsáj
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″
Felsőcsáj weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Kassától 15 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe a bronzkor óta folyamatosan lakott. A 9. században szláv település állt a helyén.

A mai falut 1335-ben „Chay” néven említik először, addig az Aba nemzetség birtoka volt. Ekkor azonban Károly Róbert király hívének, Drugeth Vilmosnak adományozta. Szalánc várának uradalmához tartozott. 1553-ban öt portát számláltak a faluban. 1565-ben tíz lakóház és három zsellérház állt itt. 1598-ban 12 háza volt, a 17. századra viszont teljesen elnéptelenedett. 1720 körül szlovák és magyar lakosokkal telepítették újra. 1746-ban ötven lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömféle Urak, fekszik az előbbi falunak szomszédságában, terméseire nézve hasonlít Alsó Csájhoz, második Osztálybéli.”[2]

A 19. században lakóinak száma lényegesen megnőtt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Felső), magyar-tót falu, Abauj vgyében, 162 r. kath., 100 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Rétjei, földjei az Ósva mentében jók. F. u. Földesy, Balogh, Szentmártonyi, Palásty.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 352-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 283 lakosából 278 szlovák volt.

2011-ben 309 lakosából 295 szlovák.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 24.)