Palacký Egyetem

Az alamóci (olmützi) Palacký Egyetem (csehül Univerzita Palackého v Olomouci, latinul Universitas Palackiana Olomucensis) Morvaország legrégebbi egyeteme (a második legrégebbi Csehországban, a prágai Károly Egyetem után), amelyet eredetileg jezsuita főiskolaként alapítottak, 1573-ban. 1946-ban vette fel František Palacký történetíró, politikus nevét.

Palacký Egyetem
Alapítva	1573
Névadó	František Palacký (ember)
Hely	Csehország, Olomouc
Típus	egyetem kiadó nyílt hozzáférést biztosító kiadó kutatóintézet
Rektor	Martin Procházka (2021–)
Tagság	Európai Egyetemek Szövetsége CESNET ORCID Association of Libraries of Czech Universities Association of Czech Booksellers and Publishers
Elhelyezkedése
Palacký Egyetem Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 35′ 42″, k. h. 17° 15′ 33″49.59508, 17.25914
A Palacký Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palacký Egyetem témájú médiaállományokat.

A régi egyetemi épület

Az egyetemi könyvtár

Jezsuita kollégium (1720)

Története

Vilém Prusinovský olmützi püspök 1566-ban meghívta a jezsuita rend tagjait városába, hogy alapítsanak rendházat, amelyben ők később több közoktatási intézményt nyitottak. 1573-ban Jan Grodecký lett Olmütz püspöke, s az intézményt ekkor egyetemi szintűvé emeltette II. Miksa császárral. Az első egyetemi előadásokra 1576-ban került sor. 1578-ban az egyetemen létrehoztak egy pápai szemináriumot, a Collegium Nordicumot, amely kibővítette az egyetem tevékenységi hatókörét a korábbi Morávia, Szilézia, Ausztria, Lengyelország, Magyarország területén túl németországi, skandináviai és kelet-európai területekre is. Fő tevékenységük katolikus papok kinevelése volt ezen területekre az ellenreformáció korában. A harmincéves háború alatt, az 1610-es évek végén egy ideig zárva tartottak, de utána a jezsuiták az egyetemet jelentős építkezéssel kibővítették. Rendjük 1773-as feloszlatásával egyházi helyett az egyetem állami hatáskörbe került, majd 1778-ban székhelye Brnóba költözött, ahogy az, az ország tulajdonképpeni fővárosává vált. 1782-ben, amikor Olmütz érsekséggé vált, székhelyét visszahelyezték, majd az egyetemek országos átszervezése után már csak hároméves líceumként működött.

1827-ben az Ausztriai Rudolf bíboros Olmütz hercegérsekének sikerült elérnie, hogy újra egyetemként, a teológia mellett ekkor már filozófiai, jogi és orvosi-sebészeti karral működjön tovább Ferenc Egyetem néven (1827–1860: Franzens-Universität Olmütz). Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után az egyetem támogatottsága csökkent, a hallgatók száma jelentősen visszaesett, 1851-ben bezárták a filozófiai, 1855-ben a jogi karát. 1860 májusában Ferenc József császár egy rendelete szinte teljesen megszüntette, csak az orvosi és sebészeti oktatás maradt meg 1874-ig, és Olmützben egy önálló teológiai képzés, amely egészen az ország 1939-es német megszállásig, az összes egyetem bezárásáig működött. Az egyetem jelképeit (rektori jogar stb,) az innsbrucki egyetem vette használatba (Leopold-Franzens-Universität Innsbruck). Több kísérlet is történt ezek visszaszerzésére még Csehszlovákia 1918-as megalakulása előtt is, és főleg utána, de ezek nem jártak sikerrel.

1946. február 21-én Csehszlovákia törvénnyel helyreállította az egyetemet Palacký Egyetem néven. 1947-ben négy karon kezdték meg a oktatást. A kommunista kormányok hatásainak eredményeként 1950-ben bezárták a teológiai kart. Az 1953 és 1958 közötti időszakban az egyetemen csak az orvosi kar létezett. Ezt követően a filozófiai kar helyreállt és a természettudományi kar is megalakult. 1964-ben ismét megnyílt a pedagógiai kar.

Az eredeti rektori jogar másolata az egyetemen

A bársonyos forradalom után, 1990-ben helyreállították a hittudományi kart. 150 év után, 1991-ben ismét jogi kart hoztak létre és ugyanebben az évben újjáépítették a testnevelési kart. 1998-ban Palacký születésének 200. évfordulóján, az innsbrucki egyetem jelképesen visszaadta az olmützi egyetem legrégebbi rektori jogarát: a Prusinovský által 1572-ben készíttetett jogar egy másolatát (az eredeti továbbra is Innsbruckban van). 2008-ban létrejött az egészségtudományi kar, az orvosi kar egyes tanszékeiből.

Az egyetem az Olomouci filmfesztivál fő szervezője.

Karok

• Orvosi Kar (benne fogászat is)
• Természettudományi Kar
• Filozófiai Kar
• Pedagógiai Kar
• Teológiai Szent Cirill és Szent Metód Kar
• Testnevelési Kar
• Jogi Kar
• Egészségtudományi Kar

Az egyetemmel kapcsolatos személyiségek

Itt tanult

• Nagyfalvi Gergely (1576 körül–1643) szerémi, majd váci püspök
• Johannes Marcus Marci (1595–1667) filozófus, természettudós
• Bohuslav Balbín (1621–1688) tudós
• Christoph Leopold von Schaffgotsch (1623–1703) államférfi
• Jürgen Helfricht (* 1963), német publicista, orvos- és csillagtörténész
• Tarasz Szenkiv (* 1960) ukrán püspök

Itt tanított

• Jakub Kresa (1648–1715) matematikus tanított
• Karel Slavíček (1678–1735) jezsuita, misszionárius, matematikus, csillagász és sinológus
• Jan Tesánek (1728–1788) matematikus
• Wenzel Schanza ( 1746–1787 körül) egyházfő és teológus, az egyetem rektora is volt
• Franz Samuel Karpe (1747–1806) filozófus, az egyetem rektora is volt
• Johann Jahn (1750–1816) katolikus teológus és orientalista (itt is tanult)
• Joseph Leonhard Knoll (1775–1841) filozófus, a filozófiai kar első dékánja
• Adalbert Theodor Michel (1821–1877) jogtudós, politikus, a jogtudományok professzora
• Gregor Mendel (1822–1884) tudós az egyetemen tanult
• Alois Musil (1868–1944) orientalista és teológus (az egyetemen is tanult)

Egyetemi Kórház

Az Olomouci Egyetemi Kórház (csehül Fakultní nemocnice Olomouc) az Olomouci kerület legnagyobb kórháza, 1433 ággyal, 50 osztályával és klinikájával (2006). A kórházat 1892-ben alapították, és négy évvel később kezdte meg működését. 1992 és 2004 között a klinikát alaposan kibővítették és korszerűsítették, jelenleg Csehország egyik legmodernebb kórháza.

Könyvtár

Az Olomouci Tudományos Könyvtár

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Palacký-Universität Olmütz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.