A Palmophyllophyceae feltételezett bazális zöldszíntestűnövény-klád a Palmophyllales és Prasinococcales rendekkel.[1]

Palmophyllophyceae
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Prasinodermophyta
Osztály: Palmophyllophyceae
Leliaert et al. 2016[1]
Rendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Palmophyllophyceae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Palmophyllophyceae témájú kategóriát.

A Prasinodermophyta egyik csoportja, mely Li et al. filogenetikai elemzései alapján a többi zöld színtestű növényhez (a Streptophyta és Chlorophyta kládokhoz) képest bazális.[2]

Történet

szerkesztés

A Prasinodermophyta felfedezése előtt

szerkesztés

Elsőként leírt rendje a Prasinococcales Guillou et al. 2004. Ennek első leírt faja a Prasinococcus capsulatus Miyashita et al. 1993.[3] A Prasinococcalest egyetlen ismert családjával, a Palmophyllaceaevel együtt 2010-ben írták le Zechman et al.[1]

2016-ban módosult először a Prasinococcales leírása – a Palmophyllalest és a Prasinococcalest – tartalmazó bazális valódizöldmoszat-kládként Leliaert et al., akik a Prasinodermát és a Prasinococcust sorolták ide.[1] 2019-ben Adl et al. Leliaert et al. munkája alapján Chlorophyta-osztályként sorolták be 2 renddel, a Palmophyllalesszel és a Prasinococcalesszel, és utóbbi tagja volt a Prasinoderma is.[4]

Lopes dos Santos et al. 2017-ben igazolták monofíliáját.[5]

A Prasinodermophyta felfedezésétől

szerkesztés

2020-ban Li et al. filogenetikai elemzések és az első szekvenált Prasinodermophyceae-magigenom alapján kimutatták, hogy a Palmophyllophyceae az akkor leírt Prasinodermophyceae testvérkládja, őket pedig a szintén ekkor leírt Prasinodermophytában egyesítették, melyről kimutatták, hogy a többi zöld színtestű növényhez – a Streptophytához és a Chlorophytához – képest bazális. Ezzel módosult a Prasinococcales leírása is.[2] 2023-ban azonban Jang et al. javasolták a Palmophyllophyceae egyetlen Prasinodermophyta-osztályként való használatára való visszatérést többek közt a Prasinococcus vitatott helyzete és a Prasinodermophyta Mamiellophyceae kládhoz hasonló genetikai sokszínűsége miatt.[6]

2023-ban Yang et al. javasolta a visszatérést a Palmophyllophyceae egyetlen osztálykénti használatára a Mamiellophyceae kládhoz hasonló genetikai különbségek és a Prasinococcus ismeretlen helye miatt.[6]

Morfológia

szerkesztés

A Palmophyllales általában többsejtű hajtásokat alkot, melyek lehetnek makroszkopikusak és kérgesek vagy felállók, míg a Prasinococcales fajai egysejtűek vagy laza kolóniákat alkotnak.[4] A Palmophyllales kloroplasztiszán nincs pirenoid, míg a Prasinococcalesén van.[4] A Prasinococcus sejtjei zselés burkát Golgi-dekapórus-komplex választja ki.[1] Ostoros állapota nem ismert.[4]

A mitokondriumot, a sejtmagot és a nagy Golgi-készüléket is körülveszi a kétmembrános csésze alakú kloroplasztisz. Sejtfala lehet pórusos vagy pórus nélküli.[1]

A Palmophyllales hajtásában a sejtek közel gömbölyűek, és egyenlőtlenül oszlanak el, a köröttük lévő zselészerű mátrix a hajtás része. A sejtek átmérője 6–10 μm, ostoruk nincs.[4][7]

Fajai hajtást kialakító bentikus vagy egysejtű planktonikus fotoszintetikus élőlények.[4]

Tengeri,[4] a bentikus Palmophyllales elsősorban mély vízben fordul elő,[1]

Ökológia

szerkesztés

Korrelációja a tengerben oldott szervetlen foszforvegyületek mennyiségével negatív.[8]

Életciklus

szerkesztés

Ivaros szaporodása vagy ostoros életciklusszakaszai nem ismertek.[2][1] Ivartalan szaporodása egyenlőtlen kettéhasadással történik, melyben az egyik utódsejt az anyasejt falát megkapja, a másik pedig újat épít.[1]

Fő pigmentjei a klorofill a- és b, emellett a Prasinococcales prazinoxantint, magnézium-2,4-divinilfeoporfirin a5-monometil-észtert (MgDVP), uriolidot és mikromonolt, a .[1][1]

A többgénes plasztisz- és magi rDNS-alapú filogenetikai elemzések erősen alátámasztják.[1]

2019-ben Turmel, Otis és Lemieux szekvenálták a Prasinococcus capsulatus mitokondriális genomját. Ennek hossza 41 006 bp, a Prasinoderma coloniale mtDNS-ével szemben nincs fordított ismétlődésű szakasza, viszont hozzá hasonlóan van egy transz-splicinggal kikerülő II-es csoportbeli intronja a 28S rRNS-ében.[9]

Egyes fajai rendelkeznek nagy fordított ismétlődésű szakasszal.[10]

A Prasinococcus capsulatus[9] CCMP 1194 ptDNS-e 85 590 bp hosszú, 115 sűrűn egymás melletti gént – köztük a mitokondriális NADH:ubikinon-oxidoreduktáz (ndh) mind a 11 ismert alegysége homológjait – tartalmaz, és nem rendelkezik az rRNS-operont kódoló fordított ismétlődésű résszel (IR). GC-tartalma 32,1%. Az IR és a gének elvesztését a Nephroselmis olivacea plasztiszához képest történt veszteségként írták le.[11]

Filogenetika

szerkesztés

Közeli rokon kládjai:[2]

Viridiplantae
Prasinodermophyta

Prasinodermophyceae


Palmophyllophyceae

Palmophyllales



Prasinococcales





Chlorophyta




Chlorophyta-koronacsoport
Chlorophytina



Ulvophyceae



Chlorophyceae




Trebouxiophyceae




Chlorodendrophyceae




Pedinophyceae




VIIA „Prasinophyceae”-klád





VIIC „Prasinophyceae”-klád



Pycnococcaceae





Nephroselmidophyceae





Mamiellophyceae



Pyramimonadales





Streptophyta


Mesostigmatophyceae



Chlorokybophyceae



„fonalas” Streptophyta-kládok

Klebsormidiophyceae


Phragmoplastophyta

Charophyceae





Zygnematophyceae



Embriós növények




Coleochaetophyceae








A Palmophyllophyceae Sánchez-Baracaldo et al. 2017-es tanulmánya szerint legnagyobb valószínűséggel 735–885 millió évvel ezelőtt alakult ki, és legkésőbb 455 millió évvel ezelőtt már létezett: az UGAM-alapú becslések szerint 735, a normál eloszláson alapulók szerint 841, a CIR szerint 885 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki legnagyobb valószínűséggel, de előbbiek szerint lehetséges az is, hogy 455 millió évvel ezelőtt jelent csak meg.[12] A Leliaert et al. 2016-os tanulmányában a Palmophyllophyceae kialakulására megadott idő ezzel átfed – eszerint a neoproterozoikumban és a paleozoikumban különült el, illetve jelentek meg mai kládjai.[1] Jang et al. azonban paleomezoproterozoikumi Prasinodermophyta- és zöldszíntestűnövénykoronacsoport-kialakulást írt le, és lehetséges kapcsolatot mutatott ki utóbbiak megjelente és a neoproterozoikumi oxigenizációs esemény közt.[6]

Rendszertan

szerkesztés

A Palmophyllales 3 nemzetsége a Palmophyllum, a Verdigellas és a Palmochlatrus,[4] míg a Prasinococcales egyetlen nemzetsége a Prasinococcus.[2]

  1. a b c d e f g h i j k l m Leliaert F, Tronholm A, Lemieux C, Turmel M, DePriest MS, Bhattacharya D, Karol KG, Fredericq S, Zechman FW (2016. május 9.). „Chloroplast phylogenomic analyses reveal the deepest-branching lineage of the Chlorophyta, Palmophyllophyceae class. nov.” (angol nyelven). Scientific Reports 6. DOI:10.1038/srep25367. ISSN 2045-2322. PMID 27157793. PMC 4860620. 
  2. a b c d e Li L, Wang S, Wang H, Sahu SK, Marin B, Li H, Xu Y, Liang H, Li Z, Chen S, Reder T, Çebi Z, Wittek S, Petersen M, Melkonian B, Du H, Yang H, Wong GK, Xu X, Liu X, Peer Y, Melkonian M, Liu H (2020. június 22.). „The genome of Prasinoderma coloniale unveils the existence of a third phylum within green plants”. Nature Ecol Evol 4 (9), 1220–1231. o. DOI:10.1038/s41559-020-1221-7. PMID 32572216. PMC 7455551. 
  3. Miyashita H, Ikemoto H, Kurano N, Miyachi S, Chihara M (1993). „Prasinococcus capsulatus gen. et sp. nov., a new marine coccoid prasinophyte”. J Gen Appl Microbiol 39, 571–582. o. 
  4. a b c d e f g h Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  5. Lopes dos Santos A, Pollina T, Gourvil P, Corre E, Marie D, Garrido JL, Rodríguez F, Noël MH, Vaulot D, Eikrem W (2017. október 25.). „Chloropicophyceae, a new class of picophytoplanktonic prasinophytes”. Sci Rep 7. DOI:10.1038/s41598-017-12412-5. PMID 29070840. PMC 5656628. 
  6. a b c Yang Z, Ma X, Wang Q, Tian X, Sun J, Zhang Z, Xiao S, De Clerck O, Leliaert F, Zhong B (2023. szeptember 11.). „Phylotranscriptomics unveil a Paleoproterozoic-Mesoproterozoic origin and deep relationships of the Viridiplantae”. Nat Commun 14. DOI:10.1038/s41467-023-41137-5. PMID 37696791. PMC 10495350. 
  7. Zechman FW, Verbruggen H, Leliaert F, Ashworth M, Buchheim MA, Fawley MW, Spalding H, Pueschel CM, Buchheim JA, Verghese B, Hanisak MD. „An unrecognized ancient lineage of green plants persists in deep marine waters”. J Phycol 46 (6), 1288–1295. o. DOI:10.1111/j.1529-8817.2010.00900.x. 
  8. Villiot N, Maas AE, Poulton AJ, Blanco-Bercial L (2022. december 7.). „Organic and inorganic nutrients modulate taxonomic diversity and trophic strategies of small eukaryotes in oligotrophic oceans”. FEMS Microbes 4. DOI:10.1093/femsmc/xtac029. PMID 37333435. PMC 10117809. 
  9. a b Turmel M, Otis C, Lemieux C (2019. december 11.). „Complete mitogenomes of the marine picoplanktonic green algae Prasinoderma sp. MBIC 10622 and Prasinococcus capsulatus CCMP 1194 (Palmophyllophyceae)”. Mitochondrial DNA B Resour 5 (1), 166-168. o. DOI:10.1080/23802359.2019.1698370. PMID 33366470. PMC 7748750. 
  10. Turmel M, Otis C, de Cambiaire JC, Lemieux C (2020. január 8.). „Complete mitogenomes of the chlorophyte green algae Scherffelia dubia and Tetraselmis sp. CCMP 881 (Chlorodendrophyceae)”. Mitochondrial DNA B Resour 5 (1), 138–139. o. DOI:10.1080/23802359.2019.1698349. PMID 33366457. PMC 7721006. 
  11. Lemieux C, Otis C, Turmel M (2014. október 4.). „Six newly sequenced chloroplast genomes from prasinophyte green algae provide insights into the relationships among prasinophyte lineages and the diversity of streamlined genome architecture in picoplanktonic species”. BMC Genomics 15. DOI:10.1186/1471-2164-15-857. PMID 25281016. PMC 4194372. 
  12. Sánchez-Baracaldo P, Raven JA, Pisani D, Knoll AH (2017. szeptember 12.). „Early photosynthetic eukaryotes inhabited low-salinity habitats”. Proc Natl Acad Sci U S A 114 (37), E7737–E7745. o. DOI:10.1073/pnas.1620089114. PMID 28808007. PMC 5603991. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Palmophyllophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés