Pap József (ügyvéd)

(1861–1942) magyar ügyvéd, politikus

Szendrői Pap József (Eperjes, 1861. szeptember 6.Budapest, 1942. szeptember 13.) jogi doktor, ügyvéd, egyetemi címzetes rendkívüli tanár, kamarai elnök, felsőházi tag.

Pap József
Szendrői Pap József, Ország-Világ, 1932.jpg
Született 1861. szeptember 6.
Eperjes
Elhunyt 1942. szeptember 13. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogi doktor,
ügyvéd,
egyetemi oktató,
politikus
Tisztség a magyar főrendiház tagja (1927–1942)
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1884)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pap József témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Pap Kálmán kereskedő és Zámbory Róza fia. A gimnáziumot az eperjesi evangélikus kollégiumban végezte, az I. és II. évi jogi tanfolyamot ugyanott a jogakadémián, a II. és IV. évit pedig a budapesti egyetemen. Hadkötelezettségének eleget tett és a tiszti vizsgát letette, majd hadnagy lett. 1884. október 18-án a budapesti egyetemen jogi doktorrá avatták. 1886. június 18-án ügyvédi oklevelet nyert és az ügyvédi pályára lépett, Budapesten működött. 1894-ben a sommás eljárásról szóló törvény életbelépte előtt Németországban tanulmányúton volt és Berlinben közvetlen tapasztalatok alapján tanulmányozta a szóbeli peres eljárásnak gyakorlati alkalmazását. Tevékeny részt vett az 1896-ban megtartott magyar jogászgyűlésen, ahol indítványt és véleményt is terjesztett elő a következő kérdésben: Tekintettel az alkalmazandó szóbeli törvénykezési rendtartásra, a legfőbb biróságnak jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárása miként szabályoztassék? Az 1896-ban és 1901-ben Budapesten tartott országos ügyvédi gyűléseken több kérdésben mint előadó szerepelt és a felmerült vitákban résztvett. A budapesti községi közigazgatási tanfolyam megnyitásával a belügyminiszter megbízta a peres és peren kívüli eljárásnak előadói tisztjével és ettől fogva egyúttal a jegyzői szigorlatok bizottsági tagjává is lett. Az ügyvédi vizsgálóbizottság már 1892-ben tagjává választotta. A budapesti ügyvédi kamara működésében is részt vett; 1899 kezdetén választmányi póttaggá, az 1902. évi tisztújítás alkalmával pedig titkárrá választották. A budapesti egyetem az 1898-99. tanév folyamán a magyar polgári perrendtartásból magántanárrá habilitálta és 1903. augusztus 23-án ő felsége az egyetemi rendkívüli tanári címet és jelleget adományozta neki. Ezeken felül még a pesti evangélikus magyar egyháznak presbitere és jegyzője, és a magyar jogászegylet igazgató-választmányi tagja volt. 1912-től elnökhelyettese lett a budapesti ügyvédi kamarának, 1913-tól pedig elnöke az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek. 1919-től 1935-ig a budapesti ügyvédi kamara elnöke volt. Főként a polgári perrendtartás tervezetének (a későbbi 1911. évi I. törvény) egyes részeivel foglalkozott, úgy mint: bizonyítási teher, szóbeliség, perjogi elvek, kereseti kellékek stb. 1927-től haláláig tagja volt a felsőháznak is.

A bel- és külföldi szaklapokban több cikke és értekezése jelent meg.

MunkáiSzerkesztés

  • A bizonyításról. Budapest, 1894.
  • A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről. Budapest, 1895. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. XII. 3.).
  • A ténykérdésről a felülvizsgálatnál. Budapest, 1897.
  • A Plósz-féle perrendtartás tervezetéhez. Perjogi tanulmány. Budapest, 1898.
  • Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában. Budapest, 1901.
  • A bizonyítási teherről. Budapest, 1901. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXI. 10.).
  • A szóbeliség a polg. perrendtartás javaslatában. Budapest, 1902.
  • A kereset belkellékeiről. Budapest, 1902.
  • A szóbeliség a polg. perrendtartás javaslatában. Budapest, 1902.
  • A kereset belkellékeiről. Budapest, 1902.
  • Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. Budapest, 1903.
  • A jogsegély tek. a nemzetközi vonatkozásokra. Budapest, 1916.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés