Főmenü megnyitása

A Parribacus antarcticus a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Scyllaridae családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Parribacus antarcticus
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrendág: Achelata
Család: Scyllaridae
Alcsalád: Ibacinae
Nem: Parribacus
Dana, 1852
Faj: P. antarcticus
Tudományos név
Parribacus antarcticus
(Lund, 1793)
Szinonimák
  • Parribacus ursusmajor (Herbst)
  • Scyllarus antarcticus Lund, 1793
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parribacus antarcticus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parribacus antarcticus témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

A Parribacus antarcticus atlanti-óceáni állománya Floridától Brazíliáig fordul elő. További állományai a Dél-afrikai Köztársaság indiai-óceáni részén, Hawaii és Polinézia vizeiben, valamint a Déli-óceánban találhatók meg.[1]

MegjelenéseSzerkesztés

A hím példány elérheti a 20 centiméteres hosszúságot, azonban általában csak 12-15 centiméter hosszú. A testszíne sárga, barna és fekete foltokkal tarkítva. Pofájának a megnyúlt része és a szem körüli része lilásak. Teste lapított, háti részét kis dudorok és rövid szőrzet borítja. Oldalai fogazottak és sárga, narancssárga vagy világoslila színűek. A szemei a páncélból néznek ki, az állat nem dugja ki, mint más rákok.

ÉletmódjaSzerkesztés

Éjszaka tevékeny. Nappal kisebb csoportokba verődve, résekbe, mélyedésekbe rejtőzve pihen. Farkának köszönhetően igen gyorsan tud hátrafelé úszni. Tápláléka puhatestűek, garnélarákok és egyéb rákok, valamint tengerisünök. Főleg a tengerfenéken tartózkodik és vadászik, általában 20 méteres mélységben. Habár a korallszirtek közelében levő homokos fenéket kedveli, a lagúnákba is bemerészkedik.[2]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lipke Holthuis. Parribacus antarcticus, Marine Lobsters of the World, FAO Species Catalogue, Volume 13, FAO Fisheries Synopsis No. 125, Food and Agriculture Organization, 209–210. o. (1991). ISBN 92-5-103027-8 
  2. Sablon:Cite WoRMS

ForrásSzerkesztés

FordításSzerkesztés

További információkSzerkesztés