Főmenü megnyitása

Pasing-Obermenzing München egyik kerülete a város 21 kerületéből. A kerületet Neupasing, Am Westbad, Pasing és Obermenzing alkotja.

Pasing-Obermenzing
Pasing vasútállomása
Pasing vasútállomása
Közigazgatás
Település München
Irányítószám
  • 80687
  • 80689
  • 81241
  • 81243
  • 81245
  • 81247
Körzethívószám 089
Népesség
Teljes népesség74 645 fő (2017. márc. 31.) +/-
Népsűrűség4 523,94 fő/km²
Terület16,5 km²
Elhelyezkedése
Pasing-Obermenzing (Németország)
Pasing-Obermenzing
Pasing-Obermenzing
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 11° 27′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 45″, k. h. 11° 27′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pasing-Obermenzing témájú médiaállományokat.
München városrészei

A városrész München nyugati oldalán terül el.

Tartalomjegyzék

KözlekedésSzerkesztés

A városközpontból megközelíthető az S2-es, S3-as, S4-es, S6-os, S7-es és S8-as számú S-Bahn járatokkal, továbbá a 19-es villamossal. München-Pasing vasútállomáson az áthaladó távolsági járatok nagy része szintén megáll.

Nevezetes épületekSzerkesztés

  • Pasing Arcaden
  • Bahnbetriebswerk München-Pasing
  • Bahnhof München-Pasing
  • Städtisches Bertolt-Brecht-gimnázium
  • Elsa-Brändström-gimnázium
  • Grundschule an der Oselstraße
  • Himmelfahrtskirche
  • Johann-Nepomuk-Kapelle
  • Karlsgymnasium München-Pasing
  • Klinikum München Pasing
  • Maria Rosenkranzkönigin
  • Maria Schutz
  • Mariä Geburt
  • Max-Planck-gimnázium
  • Nordumgehung Pasing
  • Pasinger Fabrik
  • Pasinger Marienplatz
  • Pasinger Stadtpark
  • Városháza
  • Schloss Gatterburg
  • St. Hildegard
  • St. Willibald

További információkSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Pasinger Fabrik GmbH (Hrsg.): Architect August Exter – Villen Colonien Pasing; Publikation zur Ausstellung 2. – 31. Okt. 1993; Buchendorfer Verlag, München 1993; ISBN 3-927984-19-1
  • Florian Breu: Die Münchener Stadtbezirke nach der Stadtgebietsneugliederung. 1996. 1–14. o. = Münchener Statistik, 1. ISSN 0171-0583  
  • Helmuth Stahleder: Von Allach bis Zamilapark. Namen und historische Grunddaten zur Geschichte Münchens und seiner eingemeindeten Vororte. Hrsg. v. Stadtarchiv München. München: Buchendorfer Verlag. 2001. ISBN 3-934036-46-5