Főmenü megnyitása

Pasquale Paoli

korzikai politikus, szabadsághős

Pasquale Paoli (Pascal Paoli) (Morosaglia, Korzika, 1725. április 6.London környéke, 1807. február 5.) korzikai szabadsághős.

Pasquale Paoli
(Pascal Paoli)
Paoli.png
Született
Morosaglia
Elhunyt 1807. február 5. (81 évesen)[3][1][4][5]
London
Állampolgársága Korzika
Foglalkozása
  • politikus
  • tiszt
Kitüntetései Royal Society tagja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pasquale Paoli témájú médiaállományokat.
Pasquale Paoli

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja tábornok volt, aki 1702-ben megvédte a sziget függetlenségét a Genovai Köztársaság és Franciaország ellenében (1756-ban Nápolyban halt meg). Pasquale Paoli apjával 1739-ben Nápolyba költözött, ahol a katonai intézetbe került. 1753-ban visszatért hazájába, hogy részt vegyen a Genova ellen folytatott szabadságharcban. A hazafias párt 1755-ben a sziget főkapitányává választotta. Tábornagyként szerencsésen harcolt Genova ellen, sőt egy kis tengeri hajóhad élén Genova tengeri kereskedelmét is akadályozta. Továbbá törvényeket hozatott (nevezetesen a vérbosszú ellen), iskolákat alapított és előmozdította a földművelést. Miután Genova 1768-ban lemondott Korzikáról a franciák javára, Paoli ezzel az újabb és hatalmasabb ellenséggel szemben is dacolt még egy évig, de a Ponte-Nuovo mellett vívott szerencsétlen csata után Angliában kellett menedéket keresnie.

Miután a francia nemzetgyűlés 1789-ben Mirabeau javaslatára őt és a számkivetésben élő honfitársait visszahívta, Paoli Párizsba jött és megkapta XVI. Lajostól Bastia kormányzóságát, 1790-ben a korzikaiak a nemzeti gárda és a közigazgatás élére állították. XVI. Lajos kivégzése után kivált a sziget demokratikus pártjából és miután ezért a Konvent árulással vádolta, nyíltan kitűzte a lázadás zászlaját. Az angolok segítségével kiűzte a franciákat és a Cortében 1794. június 10-én tartott gyűlésen helyreállította a régi alkotmányt és Korzika koronáját Anglia királyának ajánlotta fel. Számításaiban azonban csalódott, mert az angol király hitelt adott Carlo Andrea Pozzo di Borgo rágalmainak, és nem őt nevezte ki a sziget alkirályává.

Paoli 1796-ban újra Londonba költözött és a parlament elé vitte panaszát, de ezzel semmit nem ért el. Tetemes összeget hagyott hátra hazája számára, tanügyi célokra.

IrodalomSzerkesztés

  • Életrajzát megírták:
    • Arrighi (2 kötet, Párizs, 1843);
    • Klose (Braunschweig, 1853);
    • Bartoli (Ajaccio, 1867).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Dizionario Biografico degli Italiani
  3. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  4. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásSzerkesztés