Pastviny (Hranice)
Pastviny (németül Friedersreuth) Hranice településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.
| Pastviny | |
_WW1_Memorial_2008-11-16.jpg) | |
| Friedersreuth első világháborúban elesett hősi halottainak emlékműve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Csehország |
| Kerület | Karlovy Vary-i |
| Járás | Chebi |
| Rang | Hranice településrésze |
| Irányítószám | 351 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2021. márc. 26.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 628 m |
| Terület | 7,508 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 50° 16′ 33″, k. h. 12° 09′ 11″Koordináták: é. sz. 50° 16′ 33″, k. h. 12° 09′ 11″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pastviny témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az Aši-kiszögellés északnyugati részén, 628 m tengerszint feletti magasságban, Hranicetől 3 km-re délnyugatra, Aštól 8 km-re északnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
A néphagyomány szerint I. Frigyes német-római császár katonái alapították, a német Friedersreuth elnevezése is erre utal. Elsőként a Neuberg-család 1413-ban kiállított birtokeladási szerződése említi, ekkor a Zedtwitz-család tulajdonába került. A mezőgazdasági jellegű település iparosodása a 18. század végén kezdődött. Korabeli források ezen időszakból már malmok létéről tudósítanak. Iskoláját 1893-ban építették. A második világháborút követően a cseh nemzetállami törekvések eredményeképpen német nemzetiségű lakosságát kitelepítették. Ekkor szinte teljesen elnéptelenedett. A cseh hatóságok a település nevét is megváltoztatták, hivatalos elnevezése Pastviny lett. Területének nagy részét a határőrség által felügyelt határsávba sorolták, s a kitelepítettek több mint 140 lakóházát lerombolták. A helybéli iskola épületét 1962-ben lebontották, helyén határőrségi laktanyát építettek. A vasfüggöny felszámolását követően az 1990-es években a kaszárnyaépület magánkézbe került, és egy vállalat telephelye lett.
Nevezetességek szerkesztés
- Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékművét 1929-ben emelték.
- A település határában elterülő Bystřina - Lužní potok természetvédelmi terület, mely a szocializmus évtizedei alatt tiltott övezetnek számító határsáv által, háborítatlan állapotában fennmaradt.
- Az elesett katona emlékműve az egykori határőrségi laktanya udvarában.
Lakossága szerkesztés
Lakosságának többségét hosszú évszázadokon keresztül németek alkották. A csehszlovák nemzetállami törekvések azonban német lakosságának kitoloncolásához vezettek. Maradék lakossága azóta folyamatosan csökken, így a 20. század kezdetén még közel ezer lakosú település a 2000-es évek közepére 16 főre csökkent le.
| Év | 1850 | 1930 | 1947 | 1961 | 1970 | 2001 | 2006 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakosok száma | 578 | 921 | 251 | 158 | 58 | 54 | 16 |
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pastviny (Hranice) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Jaroslav Vít: Ašsko a Chebsko, Olympia (2007)
- KOLEKTIV autorů: Obce Ašska v proměnách času, DSO Aš & Muzeum Aš (2008)
- ↑ https://www.czso.cz/csu/czso/vysledky-scitani-2021-otevrena-data, 2022. november 1., 2022. szeptember 8.