Paul Schilder
Paul Ferdinand Schilder (Bécs, 1886. február 15. – New York, 1940. december 8.) osztrák pszichiáter, pszichoanalitikus, kutató és számos tudományos publikáció írója.
| Paul Schilder | |
 | |
| Született | 1886. február 15.[1][2][3][4] Bécs[5] |
| Elhunyt | 1940 New York[6] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sigmund Freud tanítványa volt. Jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis pszichiátriában való alkalmazásának bevezetésében. Az én-pszichológia ősatyjának, a csoportanalízis egyik alapító atyjának tekintik. Schilder jelentős hozzájárulása a pszichológiai és orvosi gondolkodáshoz a testkép fogalmának megalapításával volt.
Élete és munkássága szerkesztés
Paul Schilder egy zsidó selyemkereskedő, Ferdinand Schilder és felesége, Bertha Fürth fia. 1909-ben orvosként doktorált a Bécsi Egyetemen, 1917-ben filozófiából is doktori címet szerzett a Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein munkájával. Orvosi tanulmányai alatt Freud óráit is hallgatta, de csak később került személyes ismeretségbe vele.
1909 és 1912 között Halle an der Saale-ban, 1912 és 1914 között pedig a lipcsei Pszichiátriai Klinikán dolgozott asszisztensként. Ebben az időszakban számos publikációja jelent meg a neuropatológia és a szkizofrénia szimbólumainak témakörében. Az első világháború alatt különböző kórházakban látott el orvosi feladatokat. 1918-ban a bécsi Pszichiátriai Klinikán Wagner von Jauregg mellé került. Schilder érdeklődése a neurológia és pszichiátria iránt a pszichoanalízis felé vezette, így csatlakozott 1919-ben a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesülethez (WPV - Wiener Psychoanalytischen Vereinigung). Ekkoriban ismerkedett meg és lett közeli barátja Sigmund Freud-nak.
1925-ben professzor, megjelenik az Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalitischer Grundlage c. könyve. Analitikus szemlélete miatt Schildert akadémiai körökben támadták, így 1928-ban elhagyta a bécsi klinikát és egy félévre Baltimore-ba ment, itt vendégelőadóként tanított a Johns Hopkins University-n.
1929-ben átvette a WPV járóbetegek pszichóziskezelési részlegének vezetését, majd még ebben az évben New Yorkba költözött. A New York University-n tanított, meghívták a Bellevue Hospital klinikai igazgatójának; mindemellett tagja lett a New York University Medical School pszichiátriai részlegének is.
Második nejével, Lauretta Bender-rel közösen pszichotikus gyermekekkel foglalkozott, bevezette a csoportanalízist. Különböző témakörökben több, mint 300 tudományos értekezést írt.
1940 decemberében, miután feleségét és újszülött kislányát látogatta meg a kórházban, egy autóbalesetben vesztette életét. A leírások szerint mindig figyelmen kívül hagyta a közlekedési lámpákat, jelzéseket. 1940. december 8-án ez vezetett a halálához.
Tudományos munkái szerkesztés
- 1912. Zur Kenntnis der sogenannten diffusen Sklerose
- 1913. Über das Selbstbewusstsein und seine Störungen
- 1914. Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein
- 1917. Wahn und Erkenntnis
- 1922. Über das Wesen der Hypnose
- 1923. Seele und Leben, Das Körperschema
- 1924. Medizinische Psychologie
- 1925. Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalytischer Grundlage
- 1926. Lehrbuch der Hypnose
- 1927. Die Lagereflex der Menschen
- 1928. Gedanken zur Naturphilosophie
- 1930. Studien zur Psychologie und Symtomatologie der progressiven Paralyse
- 1931. Brain and personality
- 1935. The image and appearance of the human body
- 1938. Psychotherapy
- 1940. Vita and bibliography of Paul Schilder
Róla elnevezett betegségek szerkesztés
Számos betegség kutatásában részt vett, ezek őrzik a nevét
Ez a szklerózis multiplex egy válfaja
Források szerkesztés
Főként a német- és angol nyelvű Wikipédia oldalról fordítottam a szócikket, külső forrásaim is idegen nyelvűek.
- de:Paul Schilder
- en:Paul Ferdinand Schilder
- Tudományos munkái[halott link]
- Önéletrajza
- Paul Schilder munkássága
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)