Paula Lizell
Paula Maria Lindberg Lizell (Stockholm, 1873. január 25. − Stockholm, 1962. január 12.) svéd opera-énekesnő (szoprán). 1893-ban lépett először színpadra a Svéd Királyi Operában, ahol Mathilde szerepét énekelte Rossini Tell Vilmos című operájában. Idővel a társulat vezető szopránénekesnőjévé vált. Eleinte inkább koloratúrszerepeket énekelt, később drámaibb művekben játszott, például Wagner operáiban Senta és Sieglinde szerepét alakította. 1911-ben vonult vissza.
| Paula Lizell | |
 | |
| Született | 1873. január 25. Stockholm |
| Elhunyt | 1962. január 12. (88 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága | svéd |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paula Lizell témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja
szerkesztésApja Johan Frödin befektető, anyja Johanna Maria (született Landberg) volt. Első férje Hakon Lindberg orvos volt 1897-től 1905-ig.[1] 1927-ben Sven Olof Lizell zenetanárral (1877–1935) kötött házasságot.[2][3]
Pályafutása
szerkesztésZenét Otto Lindbladnál tanult (1882), éneket Carolina Östbergnél és Louise Pyknél (1888), színjátszást Signe Hebbenél (1891).[2][4]
Paula Frödin néven debütált 1893-ban a Svéd Királyi Operában, ahol Mathilde szerepét alakította Rossini Tell Vilmos című operájában. Eleinte többnyire koloratúrszerepeket énekelt, majd Guilmelle szerepét játszotta Jacopo Foroni Advokaten Patelin című operettjében és Marguerite szerepét Meyerbeer A hugenották című operájában.[5] Később bájának, magas regiszterének és fejlett színpadi technikájának köszönhetően drámai szoprán szerepekben lépett fel, mint például Margareta (Gounod: Faust, Senta (Wagner: A bolygó hollandi), Sieglinde (Wagner: A walkür) és Eva (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok).[5]
Később színjátszást tanított Richard Andersson stockholmi zeneiskolájában. 1922–1931 között a Királyi Színház operaiskolájának felügyelője volt.[2]
1934-ben a svéd kultúrához való hozzájárulásáért Litteris et Artibus éremmel tüntették ki.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Frödin, Paula 1873–. kortkataloger.kb.se. Kungl. Biblioteket: Porträttkatalogen (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- ↑ a b c Lizell, Paula Maria Lindberg. In Svenska män och kvinnor : biografisk uppslagsbok. Stockholm: Albert Bonnier. 43. o.
- ↑ Paula Lizell. Svensk Musiktidning, XXXI. évf. 16. sz. (1911. november 2.)
- ↑ Lizell, Paula Maria. In Svenska kvinnor från skilda verksamhetsområden – Biografisk uppslagsbok. Stockholm: Albert Bonniers. 1914.
- ↑ a b Lizell, Paula Maria. In Nordisk familjebok: Konversationslexikon och realencyklopedi. Red. Th. Westrin. Stockholm: Nordisk familjeboks. 1912. 845–846. o.
- ↑ Musiker och sångare har störst chans att få Litteris et Artibus. imusiken.se (2021. január 30.) (Hozzáférés: 2022. december 22.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paula Lizell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
