Főmenü megnyitása

Pecsenyecska, 1912 és 1918 között Csernabesenyő (románul: Pecinișca, [petʃi'niʃka]) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Pecsenyeska (Pecinișca)
RO CS DN67D Baile Herculane.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Herkulesfürdő város
Irányítószám 325201
SIRUTA-kód 50941
Népesség
Népesség575 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pecsenyeska (Románia)
Pecsenyeska
Pecsenyeska
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 51′ 25″, k. h. 22° 24′ 14″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 25″, k. h. 22° 24′ 14″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Herkulesfürdőtől három kilométerre délnyugatra, a Cserna folyó és a Belareka összefolyásánál fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a besenyőkről kapta. 1540-ben Pechenezka, 1690–1700-ban Pecsenicska, 1769-ben Pecsineska, 1829-ben Pecsenyeska, 1840-ben Pechelnischka, 1878-ban Pecseneszka alakban írták.

TörténeteSzerkesztés

1773-tól a bánsági illír–román határőrezred mehádiai századához tartozott. Bortermelő falu volt. Lakói hamar kihasználták Herkulesfürdő nemzetközi fürdőhely mivoltát, és a fürdővendégeknek tejet, gyümölcsöt, zöldséget, virágot, baromfit és mézet árultak.[2] Közigazgatásilag 1972-ben csatolták a városhoz.

1880-ban 578 lakosából 532 volt román és 17 német anyanyelvű; 543 ortodox és 31 római katolikus vallású.

2002-ben 623 lakosából 617 volt román és 5 cseh nemzetiségű; 599 ortodox, 16 pünkösdista és 5 római katolikus vallású.

LátnivalókSzerkesztés

  • A Pecsenyeska patak karsztos, rövid szurdokvölgye.
  • Ungurului-barlang.

GazdaságaSzerkesztés

  • Turizmus, kőbánya.
 
Ortodox templom

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Charles Boner: Transylvania: Its Products and Its People. London, 1865 és Véber Antal (szerk.): A Délvidéki Kárpát-egyesület kalauza. Temesvár, 1894, 384. o.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés