Főmenü megnyitása

Pelješac híd

tervezett híd Horvátországban

A Pelješac híd (horvátul: Most Pelješac) az A1-es autópálya vonalán a bosznia-Hercegovinai tengeri kijáratot elkerülő, tervezett öböl feletti kábelhíd, amelynek átadása esetén végig Horvátország területén haladva lesz elérhető közúton Dubrovnik. Az autópálya híd Komarnat köti össze a Stonnal a Pelješac-félsziget érintésével.

Pelješac híd
Pelješac bridge location map.svg
Elhelyezkedése  Horvátország, Dubrovnik-Neretva megye
Áthidalt akadály Adriai-tenger
Szerkezettípus kábel híd
Funkció közúti híd
Legnagyobb támaszköz568 m
Támasztók száma 10
Teljes hosszúsága2404 m
Szélesség21 m
Magasság55 m
Sávok száma 2x2
Építés kezdete 2018.
Átadás ideje 2022.
Elhelyezkedése
Pelješac híd (Horvátország)
Pelješac híd
Pelješac híd
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 56′ 23″, k. h. 17° 32′ 38″Koordináták: é. sz. 42° 56′ 23″, k. h. 17° 32′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelješac híd témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Horvátország és Bosznia-Hercegovina határait a föderatív alapon szerveződő második Jugoszlávia, az 1946. január 31-én megalakult Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendezte. Amikor 1991-ben Horvátország, majd 1992-ben Bosznia-Hercegovina is függetlenek lettek, ezen határkijelölés országhatárrá alakult, és megszűnt a horvát tengerpart szárazföldi területei közötti szabad átjárás lehetősége, mivel a bosnyák közigazgatás részét képező Neum beékelődött ezen útvonalba.

1996-ban, Bosznia-Hercegovina és Horvátország aláírta a Neum megállapodást, amelyben Horvátország részére biztosította az akadálytalan áthaladást Neum mellett, de a megállapodást nem hagyták jóvá, így a határellenőrzés megmaradt.

1997-ben, Dubrovnik-Neretva megye a prefektusa Ivan Šprlje, a Szociáldemokrata Párt Horvátország (SDP) képviseletében nyilvánosan javasolta a híd építését. A Horvát Demokratikus Unió (HDZ) eredetileg elutasította az elképzelést, de 1998-ban már támogatta azt. 2000-ben bekerült a híd a térségi rendezési tervbe, és elkészültek az első építési tervek is.

A híd projekt ára emelkedett a kezdeti becslésekhez képest. 2005 novemberében elindult az előkészítő projekt, a tervezés. A híd kialakításakor Bosznia-Hercegovina kéréseinek is eleget tettek, így a terveket módosították, amit a két fél 2006. decemberi megállapodása zárt le.

2007. májusában elkészült a tender terv. 2007. június 11-én a Hrvatske ceste meghirdette a közbeszerzési eljárást. 2007. augusztus 28-án megjelent az ajánlattevők listája: a Constructor, a Viaduct és a Hidroelektra (Horvátországból); Dywidag (Németország), Strabag (Ausztria), Cimola (Olaszország), Eiffel (Franciaország); és az Alpine Bau (Salzburg, Ausztria). A kiírás szerint az építési munkáknak 2007 őszén meg kell kezdődniük és a vállalkozónak várhatóan négy éven belül be kell fejezni a projektet. Az építési költségeket akkor 1,9 milliárd kunára, közel 260 millió euróra becsülték. A finanszírozást a horvátországi cégek és az európai befektetési bankok által nyújtott hitelek biztosították volna.

2007. szeptember 14-én az Építésügyi Minisztérium bejelentette, a nyertes kivitelező a / Viadukt / HIDROELEKTRA Konzorcium lett. Az északi és a déli oldalon az építési munkálatok 2007. október 24-én megkezdődtek, a vízalatti munkák pedig 2008 őszén.

2009. júliusában a gazdasági válság és finanszírozási nehézségek miatt sokkal lassúbb kivitelezés mellett a híd átadását 2015-re becsülték, majd 2010-ben az egyre lassuló munkákat pénzügyi problémák miatt ideiglenesen leállították. 2012. május 17-én a szociáldemokrata kormány - aki már ellenzékben is bírálta a tervet - a Konstruktor-Inženjering, Viadukt és Hidroelektra niskogradnja konzorciummal kötött szerződést felmondta. A projekt határozatlan időre megállt.

Horvátország uniós csatlakozása - 2013. július 1. - után megoldást kellett keresni a közlekedési problémák és korridor út miatt. Korábban felmerült, hogy híd helyett kompokkal kellene az autókat átszállítani a félszigetre, vagy inkább alagutat kellene fúrni. Ezzel a megoldással a tengerparti Neum települése járna a legrosszabbul, hiszen az átutazó turizmus megszűnne. Ugyanakkor az ország európai uniós tagságával és majdani schengeni egyezményhez való csatlakozásával a biztonsági kérdéseket is meg kell oldani.[1]

A középtávú alternatívák szerint tranzit autópálya épülhetett volna a Neum folyosón. Azt megerősítették, hogy az Európai Bizottság előzetes megvalósíthatósági tanulmánya szerint a két változat a híd, a bekötő utak és az út között a Pelješac-félszigeten átvezető útvonal kapta a legtöbb szavazatot a számos lehetőség közül. A Pelješac híd építését pedig további vizsgálat alapján az EU vehetné át és a 75 százalékát finanszírozhatná.

Miután új közbeszerzési pályázatot írtak ki a kivitelezésre 2017. áprilisában a közlekedési miniszter bejelentette, hogy az év őszén az építési munka folytatódhat és a befejezés dátuma 2022 lehet. A híd költsége körülbelül 420 millió euró. 2017. június 7-én az Európai Unió bejelentette, hogy az építési költségek 85%-át fogja fizetni. Hárman vettek részt a közbeszerzési pályázaton – közölte a Horvát Utak (Hrvatske ceste) vállalat –, amelynek nyertese a China Road and Bridge Corporation, a CCCC Highway Consultants, a CCCC Second Highway Engineering és a CCCC Second Harbour Engineering közös ajánlata lett. A munkálatokat nettó 2 milliárd 80 millió kunáért (86 milliárd 600 millió forint) végzi el a konzorcium, 36 hónapos határidővel. A tenderen az olasz Astaldi és a török IC ICTAS konzorciuma 2 milliárd 550 millió, a német Strabag 2 milliárd 620 millió kunás ajánlatot tett.[2] A szerződés aláírására 2018.július 30-án került sor.[3]

Bosznia-Hercegovina már 2017. januárjában jóváhagyta az építési projektet. Bár a hidat a horvát vizek felett vezetik, Bosznia-Hercegovina aggodalmát fejezte ki a szerkezet dimenziói miatt. A túl kicsi híd befolyásolhatja az egyetlen bosznia-hercegovinai hozzáférést a Földközi-tengerhez a Neum kikötőjéből. Zágráb megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek. Megemelte a híd tervezett magasságát 35 méterről 55 métere, valamint a tartópillérek egymásközti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami jelentősen megdrágította a projektet.

Műszaki adatokSzerkesztés

A Pelješac-híd, amellyel Horvátország a boszniai tengerpartot elkerülő, közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját, délebbre fekvő tengerparti földsávjával, stratégiai kiemelt projekt Horvátországban, összértéke bruttó 526 millió euró. Az Európai Unió nyolcvanöt százalékban, 357 millió euróval támogatta a kivitelezést, erről tavaly júniusban döntött az Európai Bizottság.

A Pelješac híd 568 méteres átlagával (összesen hossza 2404 méter) a horvátországi legnagyobb kábelhídja lesz. Az előzetes tervek szerint a vasbeton oszlopok 240 m magasságúak és 50-70 m mélyen épülnek a kőzetre. A felépítmény 21 méter széles lesz, és nem haladhatja meg az 55 méteres tengerszint feletti magasságot.

A híd összekötése segíteni fogja a Pelješac és a Neretva terület újjáélesztését és ellensúlyozni a negatív demográfiai trendeket. Különösen Korčula (sziget), Lastovo és Mljet lakossága, és Dubrovnik városa várja a jobb szárazföldi kapcsolatokat a többi horvát településsel.

ForrásSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pelješac-Brücke című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés