Főmenü megnyitása

Ston (ejtsd: szton) kisváros és község Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében, a Pelješac-félsziget bejáratánál. A település két részből, Nagy-Stonból (Velki Ston) és Kis-Stonból (Mali Ston) áll.

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Ston
Panorama Stona.009.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
Jogállás város
Polgármester Vedran Antunica
Irányítószám 20230
Körzethívószám (+385) 020
Népesség
Teljes népesség2605 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ston (Horvátország)
Ston
Ston
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 50′, k. h. 17° 42′Koordináták: é. sz. 42° 50′, k. h. 17° 42′
Ston weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ston témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Pelješac-félsziget bejáratánál fekvő kisváros. Dubrovniktól északra, az Adriai-tenger mellett található.

A község településeiSzerkesztés

Ston községhez a 2006-os állapot szerint Ston városán kívül Boljenovići, Brijesta, Broce, Česvinica, Dančanje, Duba Stonska, Dubrava, Hodilje, Luka, Mali Ston, Metohija, Putniković, Sparagovići, Tomislavovac, Zabrđe, Zaton Doli és Žuljana települések tartoztak.

TörténeteSzerkesztés

Ston már az ókorban lakott hely volt, a városka helyén egykor a Turris Stagni nevű római, majd kisebb középkori település állt.

A 9. században már ortodox püspöki székhely volt, majd egy ideig a boszniai zahumijei zsupánsághoz tartozott, majd Simeon cár, később a szerbiai Nemanjidák, s később a bosnyák királyok uralma alatt állt.

A 14-15. században, a Raguzai Köztársaság felvirágzásával egy időben a Pelješac-félsziget, s Ston hajósgazdáinak hajói járták a tengereket egészen a 19. századig, amíg a vitorláshajóknak végképp be nem alkonyult.

1333-ban két Ston Raguza birtokába került, s ezzel stratégiai fontosságot kapott, a várost előretolt erődítménnyé építették ki oly módon, hogy a Kis-Stoni-csatornától a Nagy-Stoni-öbölig húzódó bástyákkal megrakott várfallal vágták el a Pelješac-félszigetnek itt legkeskenyebb részét. Az erődrendszert a 14. századtól a 16. század elejéig olasz építőmesterek tökéletesítették, biztosítva a köztársaság uralmát.

Kis-StonSzerkesztés

Kis-Ston a szárazföldet a Pelješac-félszigettől elválasztó róla elnevezett csatorna partján fekszik, míg Nagy-Ston tőle alig 1 km-re, a félsziget déli részébe hosszan benyúló öböl legbelső pontja közelében terül el.

Az alig három utcából, és a hegyoldalból lefelé futó sikátorokból, szűk utcácskákból álló Kis-Stont még a dubrovnikiak alapították 1334-ben, várfalakkal választva el a tornyokkal védett kikötőtől, ahova a városkából a kikötői kapu vezet.

Kis-Ston fő nevezetességeihez tartozik az osztrigahalászat és osztrigatelepei.

A városka falaitól zárófal húzódik a gerincig s onnan lefelé, összekötve Kis- és Nagy-Ston erődítményrendszerét.

Nagy-StonSzerkesztés

A domb túloldalán fekszik a Kis-Stontól alig 1,5 km-re fekvő, külön városfalakkal körülzárt Nagy-Ston.

A szabálytalan ötszög alaprajzú Nagy-Ston főtere a település nyugati szélén levő előerőd mellett elhaladva érhető el. A tér közepén hatalmas datolyapálmákkal övezett park, s a park mentén egymás mellett sorakozó épületek; a volt köztársasági iroda gótikus épülete, az egykori püspöki palota, melynek földszintjén van a kőtár, ahol Ston kőemlékeit mutatják be, a ferences rendi zárda, s nem utolsósorban a főtér ékessége a középkori hangulatú, szép késő reneszánsz kori barokk díszkút.

Nagy-Ston városkapuja előtt elterülő délre néző öbölben látható a ma is üzemelő sólepárlók távolba vesző fehér rekeszeinek sokasága.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kis- és Nagy-Ston városfalai és bástyái, melyek a hagyomány szerint a kínai nagy fal után következő legnagyobb fennmaradt védőfalak.
  • Kis-Ston osztrigahalászata és osztrigatelepe.
  • Nagy-Ston sólepárló telepe a városka előtti öbölben.
  • Püspöki palota: Nagy-Ston főterén, az épület alsó szintjén lévő kőtárral.
  • Díszkút - Késő reneszánsz kori barokk stílusú.
  • Szent Miklós ferences templom és rendház. A templomban Trogiri Balázs festette, négy evangélista képével díszített Krisztus a kereszten című képe látható.
  • A volt köztársasági iroda gótikus épülete.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ston témájú médiaállományokat.