Lastovo (sziget)

Lastovo (olaszul: Lagosta) egy sziget az Adriai-tengerben, Horvátországban. Közigazgatásilag Dubrovnik-Neretva megyéhez tartozik. Lastovo legnagyobb települése a névadó Lastovo. A sziget híres a 15. és 16. századi velencei építészetről. Számos temploma viszonylag kicsi, ami a sziget régóta fennálló római katolikus hagyományairól tanúskodik. A fő kulturális esemény a karnevál, vagyis farsang. A sziget nagymértékben támaszkodik természetes környezetére, mely minden évszakban vonzza a turistákat. 2006-ban a horvát kormány a szigetet és szigetvilágát természeti parkká nyilvánította.

Lastovo
Lastovo szigetének légifényképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Legnagyobb település	Lastovo (település)
Népesség
Teljes népesség	835 fő (2001)
Lastovo (település) népessége	748 fő (2021. aug. 31.) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Adriai-tenger
Terület	40,82 km²
Tengerszint feletti magasság	415 m
Legmagasabb pont	Hum (417 m)
Időzóna	CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Lastovo Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 46′ 20″, k. h. 16° 53′ 45″42.772222222222, 16.895833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Lastovo témájú médiaállományokat.

Fekvése

Korcula szigetétől 14 km-re délre (tőle a Lastovo-csatorna választja el), a Pelješac-félszigettől és Mljet szigetétől délnyugatra, Sušac szigetétől keletre, Vis szigetétől délkeletre található. Területe 40,82 km², lakossága fő (2011). Kelet-nyugati irányban húzódik, 9,8 km hosszú, legnagyobb szélessége 5,8 km, magassága 417 m (Hum). A partvonal hosszúsága 49,0 km. A tagoltság aránya 2,2. Lastovo legtagoltabb része nyugati és északnyugati partja. A szigetet 46 szigetecske és szikla veszi körül.

Lastovo a Dél-Dalmáciai-szigetek csoportjába tartozik, Dubrovniktól 99 km-re, Vistől 57 km-re, Mljettől 31 km-re található, Korčula szigetétől pedig a 13-20 km széles Lastovo-csatorna választja el. Maga Lastovo szigete a Lastovo-szigetcsoport legnagyobb szigete, amely északkeletre, a Lastovnjaci- és Vrhovnjaci-szigetek felé ágazik szét. A szigetcsoport nyugati szigetei: Prežba, Mrčara, Maslovnjak Veli, Maslovnjak Mali, Makarac, Vlašnik, Bratin, Pod Mrčaru, Rutvenjak Veli, Rutvenjak Mali, Crnac, Kopište, Pod Kopište, Bijelac; északkeleti és keleti szigetei: Tajan Velji, a Lastovnjaci- vagy Donji školji-szigetcsoport (Aršenjak Veli, Aršenjak Mali, Soplun, Česvinica, Štomarina, Golubinjak Veli, Golubinjak Meli, Kručica, Petrovac, Za Barje és a Lukovnjaci-szigetek) és a Vrhovnjaci-szigetcsoport (Sestrica Vela, Sestrica Mala, Smokvica, Mukjenta vagy Pod Smokvicu, Vlasnik Gornji, Vlasnik Srednji és Glavat). Az északi part mentén fekszik Zaklopatica szigete, a déli irányban pedig nincsenek szigetek.

Domborzata

Az északnyugati és a nyugati parton a part tagoltsága nagy, ezért a sziget, a szigetecskék és zátonyok partjainak teljes hossza 115,9 km (Lastovo-sziget 46,4 km, Donji Školji és Vrhovnjaci szigetcsoport 22,3 km, Prežba szigetek 12,9 km, Mrčara és a környező szigetek 12) , Kopište és a környező szigetek 7,7 km, Sušac szigete pedig 13,7 km).

Mljet mellett Lastovo a legerdősebb horvát sziget, az erdősített területek több mint 70% -ával.

A sziget alsó-krétakori mészkőből, dolomitból, pleisztocén konglomerátumokból és breccsából épül fel. A szigeten barlangok találhatók (Rača és mások). A tektonikus-karsztos folyamatokkal számos mező (Prgovo, Vinopolje stb.) alakult ki üledékes talajjal, amelyet a karbonátos kőzetek bomlása és a pleisztocén eolikus üledékek lerakódása képez.

A legmagasabb pontok a sziget középső részén található Veli Hum (417 m) és Mali Hum, a nyugati részen a Prehodišće, a Maslina és a Prežba, az északi részen a Veliki Pjevor és a Sozanj, a keleti részen a Glavica, a Velji Vrh, a Sveti Vid, a Stijene és a Nori Hum, valamint dombok sora, amelyeknek magassága 300 m és 400 m között van, és amelyek a Pleševo és a Debelo brdo mészkőgerincét alkotják. A negyven különböző nagyságú mező közül a legtöbb 100 méteres tengerszint feletti magasságig terjed. A legnagyobbak a Vino polje és a sziget keleti részén található Prgovo-mező mellett a Nižno polje, a Dubrava, a Hrastove, a Ždrijelo és a Pržina.

Éghajlata

Lastovo szigete a mediterrán éghajlat adriai-típusához tartozik, amelyet enyhe, párás és esős tél, valamint meleg és száraz nyár jellemez. A szomszédos területekhez viszonyított mikroklimatikus viszonyok, amelyekben a tengeri jelleg fejeződik ki, a következőkben nyilvánulnak meg:

• alacsonyabb nyári hőmérséklet
• kisebb éves hőmérsékleti amplitúdó
• kevesebb felhő és kevesebb csapadék
• magasabb relatív páratartalom

A szárazföldtől való távolság, az összes nagyobb adriai sziget közötti legdélibb fekvés és a tenger hatása Lastovón enyhíti a rendkívüli nyári hőséget és a téli hideget. Az átlagos éves levegőhőmérséklet 15,5 °C (nyáron 22,8 °C, télen 9,2 °C), az éves hőmérsékleti amplitúdó pedig 15,3 °C. A szomszédos tengerparti területtel összehasonlítva Lastovóban kevesebb a hideg, a meleg és a forró nap, a legtöbb meleg éjszakával.

Lastovo az Adriai-tenger partjának legnaposabb területeihez tartozik 2761 órás éves napsütéssel (átlagosan napi 7,3 óra). A felhős napok száma viszonylag kicsi (77), mely a parti övezettől való távolságnak is köszönhető.

A sziget gyakran van kitéve a nyári aszályoknak, amelyek az ilyen típusú éghajlatot általában jellemzik. A száraz és meleg nyarak hosszú fürdési idényt tesznek lehetővé, amely időnként május közepétől október végéig tart. A viszonylag alacsony domborzati magasság és a nyílt tenger expozíciója miatt a sziget a legkevesebb csapadékot kapja (622 mm/év). Az esőhiány különösen az év nyári felében érezhető (tavasszal 149 mm; nyáron 50 mm), de a nyári aszály nem annyira hangsúlyos a relatív páratartalom százalékos aránya (70%) miatt. A magas relatív páratartalom miatt a ködös és fagyos napok aránya átlagosan magasabb. Jégeső ritkán esik, és az enyhe éghajlat miatt elhanyagolható számú a havazásos nap. A hó szinte soha nem marad meg a talajon.

A szigetnek nyílt tenger felé való benyúlása miatt kicsi az erős (35 nap/év) és a viharos (2,5 nap/év) szeles napok száma. A szélcsendes napok évente átlagosan körülbelül 130 nappal fordulnak elő. A helyi szelek közül a leggyakoribb a jugo. Meleg és esős időjárást hoz, és egész évben előfordul, de ősszel és télen gyakrabban. A gyakoriságot tekintve a bóra és a tramontana a déli, száraz és hideg szelek mögé érkezik, amelyek a legtöbbet télen fújnak, viszonylag hideg, száraz és tiszta időjárást hozva. A levanat esős, hűvös és borongós időt hoz télen és kora tavasszal. A lebić és az ostro ritkábban fordul elő, általában dél után, záporokat és zivatarokat hozva. Az időszakos szelek közül a legkifejezettebb a misztrál, amely nyáron naponta fúj és tiszta, száraz időjárást hoz. A burin, a misztrál megfelelője éjszaka fúj a szárazföldről a tenger felé, és csak nagyobb öblökben jelentős.

Közlekedés

Lastovo csak hajóval közelíthető meg Splitből, komppal és katamaránnal naponta egyszer. A komp útja 5 órát vesz igénybe, egy megállással a Korculán található Vela Luka kikötőjében. A sziget katamaránon 3 óra alatt érhető el, Hvaron és Vela Lukán történő megállással. A komp és a katamarán Uble kis kikötőjébe érkezik. Júliusban és augusztusban, kedden és csütörtökön Lastovót katamarán köti össze Dubrovnikkal is. Az út 4 órán át tart Korčulán, valamint Polačén és a Mljet szigetén fekvő Sobrán történő megállásokkal. Lastovón van egy helikopter leszállóhely is Veli Hum közelében

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság: szőlőtermesztés, olajbogyó-termesztés, zöldségtermesztés és szentjánoskenyér-termesztés. A 2003. évi mezőgazdasági összeírás szerint a községnek 57 hektár földje volt. Ebből 25 hektárt tettek ki szőlőültetvények. Lastovón több mint 9000 olajfa nőtt. Jelentős a halászat és a halfeldolgozás, valamint fontos az idegenforgalom is. Lastovót a turizmusban különösen vonzóvá teszi a megőrzött környezet és az autentikus mediterrán építészet. Lastovón a legtöbb horvátországi szigetközponttól eltérően nincsenek lakótelepek, nincsenek nagy építmények vagy betonozott létesítmények. A külföldiektől évtizedekig tartó elszigeteltség, különösen a délszláv háború után a sziget vonzóvá vált a turisták számára, részben azért, mert nagyrészt fejletlen maradt, bár a sziget édesvízellátása továbbra is nehéz.

Források

Hrvatska enciklopedija – Lastovo (horvátul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lastovo című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.