Perea (ógörög: Περαία Peraia = 'túlsó ország', latin: Peraea) történelmi régió Palesztina területén, a Jordántól keletre fekvő részén, melynek hajdan Gileád volt a neve.[1]

Perea és Palesztina más tartományai Jézus korában

A Kr. e. 13. század táján, az izraelita honfoglalás után a terület Rúben, Gád és Manassze fél törzséhez került.

Nagy Heródes alatt újra a zsidó állam területéhez tartozott,[2] de ekkor, és Jézus korában a legtöbb lakója már nem volt zsidó.[2]

Kb. Kr. u. 85-ben a Szíria római provinciába olvasztották be.[2]

A 2. századi geográfus, Ptolemaiosz már nem beszél földrajzi vagy politikai értelemben vett Perea-ról, de felsorolja a Jordánon túli, "pereai" városokat: Cosmas, Libias, Callirhoe, Gazorus, Epicaeros.[3][4]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Perea (1932)
  2. a b c Klaus Vogt: Stuttgarti Bibliai kislexikon (1970)
  3. Smith, William. A Dictionary of Greek and Roman Geography. J. Murray, 533. o. (1873) „[Ptolemy] describes the Peraea by a periphrasis as the eastern side of Jordan which may imply that the name [Peraea] was no longer in vogue. (Image of p. 533 at Google Books)” 
  4. Taylor, Joan E.. The Essenes, the Scrolls, and the Dead Sea. Oxford University Press, 238. o. (2015. január 30.). ISBN 978-0-19-870974-9 „Ptolemy’s Geographica provided a great compendium of knowledge in terms of the placements of cities and lands in the ancient world, information that would form the basis of medieval cartography, resulting in a standard Ptolemaic map of Asia, including Palestine. The information about Judaea appears in Book 5, where pars Asphatitem lacum are mentioned as well as the main cities. In the region east of the Jordan, there are sites that are not all easy to determine: Cosmas, Libias, Callirhoe, Gazorus, Epicaeros (Ptolemy, Geogr. 5: 15: 6).”