A perioikoszok (περίοικοι, „körüllakók”) a Spártai állam, Lakedaimón és Messzénia területén élő szabad, autonómiával rendelkező, de az egész államot tekintve politikai jogokkal nem rendelkező népcsoport voltak, akik saját településeiken éltek főleg hegyvidéki és tengerparti területeken. Ők engedély nélkül is külföldre utazhattak, míg a spártaiak maguk csak engedéllyel. Egyes feltételezések szerint a Peloponnészoszon élő modern cakoneszek az ő leszármazottaik.

A spártai állam, fekete körrel a perioikoszok települései és Amüklai

Eredetük szerkesztés

A görög tradíció a perioikoszokat régi akhájoknak tartotta, akiket a dórok meghódítottak – míg a síksági akhájok helóták, a hegyvidékiek perioikoszok lettek. A dórok mindenesetre valóban északról jött hódítók voltak, akik az i. e. 9. században kezdték meghódítani a későbbi spártai állam területét. A római időkben a perioikoszok 24, korábban közel 100 településen laktak.

Helyzetük szerkesztés

Helyzetük nem egészen világos a források alapján. Hérodotosz, Thuküdidész és Xenophón városaikról mint poliszokról beszélnek, ugyanakkor a spártai államban nem rendelkeztek politikai jogokkal. Politikai és társadalmi szerveződésük szegényes volt, de valamiféle autonómiával rendelkeztek. Spártai nőt nem vehettek feleségül.

Gazdasági szerepükre implicit módon lehet következtetni. A teljes jogú spártai polgárok (homoioszok) nem dolgozhattak, a helóták pedig földművelők voltak. A spártai kézművesség termékei pedig külföldre is eljutottak, az ilyen kapcsolatok például az etruszkokkal az i. e. 6. században igen intenzívek voltak. A híres spártai fegyvereknek is készülniük kellett valahol, stratégiailag igen veszélyes lett volna, ha kizárólag importból szerzik be azokat. Így arra lehet következtetni, hogy – többek között – a perioikoszok kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.

A perioikoszok engedély nélkül utazhattak külföldre, – míg például a szabad spártaiak nem – ez is kereskedelmi fontosságuk mellett szól. Fontos szerepet töltöttek be a spártai hadseregben is, ahol hopliták voltak, a flottánál pedig epibatészek.

Források szerkesztés

  • Németh György A polisok világa Korona Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9191-11-6
  • Hegyi Dolores, Kertész István, Németh György, Sarkady János Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Osiris, Budapest, 1995, ISBN 963-379-118-9
  • Paul Cartledge, Sparta and Lakonia. A Regional History 1300 to 362 BC, Routledge, New York, 2002 (2nd edition) ISBN 0415262763
  • Edmond Lévy, Sparte : histoire politique et sociale jusqu’à la conquête romaine (Sparta: Political and Social History until the Roman Conquest), Seuil, coll. "Points Histoire" (Points of History), Paris, 2003 ISBN 2020324539
  • Finley, M.I. Ancient History, Evidence and Models, Chatto & Windus, (London 1985).
  • Mathieu AREF, Grèce (Mycéniens=Pélasges) ou la solution d'une enigme (Greece (Mycenaeans=Pelasgians) Or A Solution To The Enigma)Collection Mnemosyne (Mnemosyne Collection) – Paris 2004

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés