Peter George (író)
Peter Bryan George (Treorchy, 1924. március 24. vagy 1924. március 26. – Hastings, 1966. június 1.) walesi író volt, aki leginkább az 1958-ban megjelent Red Alert (Vörös riadó) című hidegháborús thriller regényéről ismert, amelyet kezdetben Two Hours to Doom (Két óra a végzetig) címmel és Peter Bryant álnéven írt. A könyv ihlette Stanley Kubrick Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című filmjét.[1]
| Peter George | |
| Született | Peter Bryan George 1924. március 26. Treorchy, Rhondda Cynon Taf, Wales |
| Elhunyt | 1966. június 1. (42 évesen) Hastings, South East England, Anglia, Egyesült Királyság |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | walesi  |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Hugo-díj a legjobb forgatókönyvnek (1965) |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés1924-ben született Treorchy-ban (Rhondda, Wales) és 42 éves korában halt meg Hastings-ben (East Sussex, Anglia). A második világháború alatt a Brit Királyi Légierő repülőhadnagya és navigátora volt, a RAF 255. századánál szolgált, éjszakai vadászrepüléseket hajtott végre Málta és Olaszország felett. Visszatért a RAF-hoz, ahol a RRH Neatisheadnél[2] és vadászrepülőgép-irányítóként szolgált,[3] ahol gyakran írt szolgálat közben, és álnevet használt. A szolgálatból 1961-ben vonult nyugdíjba.[4]
1966. június 1-jén Peter George-ot holtan találták egy elsütött duplacsövű puskával a térdei között; halálát öngyilkosságnak nyilvánították.[5]
Művei
szerkesztésLegismertebb regénye, a Red Alert akkor íródott, amikor még a RAF tisztjeként szolgált (ezért használta eredetileg álnevét: Peter Bryant – a Bryan a középső nevéből származik). Személyes tapasztalataiból merítve a Red Alert ihlette Stanley Kubrick klasszikus filmjét, Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni. A nukleáris fegyverek témája iránti érdeklődés, amelyet Stanley Kramer 1959-es On the Beach című regényének filmváltozata[6] váltott ki, még abban az évben eladta a Red Alert filmes jogait, amelyeket aztán 1962-ben Stanley Kubrick megvásárolt, állítólag mindössze 3500 dollárért.
Egy másik, 1962-ben megjelent bestseller, a Fail Safe annyira hasonlított George atomháborús témájához, hogy mind ő, mind Kubrick beperelte a szerzői jogok megsértésének vádjával,[7] de peren kívül megegyeztek.[8] Ironikus módon ugyanaz a filmstúdió, a Columbia Pictures, amely a Strangelove-ot finanszírozta és forgalmazta, megvásárolta a Fail Safe-t is, amely egy független finanszírozású produkció volt.[9] Mivel Kubrick ragaszkodott ahhoz, hogy a stúdió először az ő filmjét mutassa be 1964 januárjában,[10] a vélt hasonlóság miatt a Fail Safe még abban az évben októberben, gyenge jegybevételi eredményekkel indult, annak ellenére, hogy kiváló kritikákat kapott a nukleáris válság Kubrick nyíltan szatirikus megközelítésénél komolyabb ábrázolása miatt.
Bár Peter George Kubrickkal és Terry Southernnel[11] közösen írta a Strangelove forgatókönyvét, nem világos, hogy valójában mennyire vett részt a munkában, és állítólag elégedetlen volt azzal a komikus elemmel, amelyet Kubrick alkalmazott az anyaghoz. Mint társíró, megosztva kapta a „Legjobb adaptált forgatókönyv” Oscar-jelölést. A film bemutatása után megírta a Dr. Strangelove regényváltozatát, és Kubricknak ajánlotta. A könyv hosszú évekig nem volt nyomtatásban, de 2015-ben a Candy Jar Ltd. újra kiadta, és korábban nem publikált anyagokat tartalmaz Strangelove korai karrierjéről, George fiának, Davidnek az előszavával.[12]
George öngyilkossága előtti utolsó befejezett regénye, a Commander-1 egy poszt-apokaliptikus világot vázolt fel, amelyben a túlélők egy csoportján egy diktátor zsarnokoskodik.
Regények
szerkesztés- Come Blonde, Came Murder (T. V. Boardman, 1952) as "Peter George".
- Pattern of Death (T. V. Boardman, 1954) as "Peter George".
- Cool Murder (T. V. Boardman, 1958) as "Peter George"; later reissued in paperback (Mayflower, 1965) as "Bryan Peters".
- Two Hours To Doom (T. V. Boardman, 1958) as "Peter Bryant" - later published as Red Alert (Ace, 1958)
- Hong Kong Kill (T. V. Boardman, 1958) as "Bryan Peters".
- The Big H (T. V. Boardman, 1961) as "Bryan Peters".
- The Final Steal (T. V. Boardman, 1962) as "Peter George".
- Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (Corgi, 1963) as "Peter George"; novelisation of the screenplay; dedicated to Stanley Kubrick.
- Commander-1 (Heinemann, 1965) as "Peter George".
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb
- ↑ A Remote Radar Head Neatishead, közismert rövidítéssel RRH Neatishead, a Királyi Légierő (RAF) által üzemeltetett légvédelmi radarállomás.
- ↑ p. 10 Case, George Calling Dr. Strangelove: The Anatomy and Influence of the Kubrick Masterpiece McFarland, 7 August 2014
- ↑ Sikov, Ed. Mr. Strangelove: A Biography of Peter Sellers. Hyperion, 190. o. (2003). ISBN 978-0-7868-8581-7
- ↑ Commander-1: The Life and Death of Author Peter George, alias Peter Bryant / Bryan Peters, co-writer of Dr. Strangelove; inc. Bibliography. Existential Ennui . unk. (Hozzáférés: 2015. december 29.)
- ↑ Az utolsó part (film)
- ↑ „in Two Big Book-alikes a Mad General and a Bad Black Box Blow Up Two Cities, and then— Everybody Blows Up!”, Life Magazine, 1963. március 8., 49. oldal (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
- ↑ Command and Control: Nuclear Weapons, the Damascus Accident, and the Illusion of Safety (angol nyelven). Penguin, 297. o. (2014). ISBN 9780143125785
- ↑ „Doomsday Machines”, Slate, 2014. október 7. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
- ↑ Jacobson, Colin. "Review:Fail-Safe: Special Edition (1964)." dvdmg.com, 2000. Retrieved: November 21, 2010.
- ↑ Terry Southern (1924. május 1. – 1995. október 29.) amerikai regényíró, esszéista, forgatókönyvíró és egyetemi oktató, aki jellegzetes szatirikus stílusáról ismert.
- ↑ Candy Jar Publishes Classic. (Hozzáférés: 2014. október 14.)
További információk
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter George című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
