Főmenü megnyitása

Petrás Ince János OFMConv (Forrófalva, Moldva, 1813. – Klézse, 1886. szeptember 6.) katolikus pap, misszionárius, minorita szerzetes, folklorista.

Petrás Ince János
Petrás Ince János.jpg
Életrajzi adatok
Született 1813
Forrófalva
Elhunyt 1886. szeptember 6. (72-73 évesen)
Klézse
Sírhely Klézse
Iskolái Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
Munkássága
Vallás római katolikus egyház
Tisztség hittérítő
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrás Ince János témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Valószínűleg a Zöld Péter által említett forrófalvi krónikásnak, Petrás Mihály kántornak leszármazottja. Apja Petrás Ferenc kántor volt.

Az elemi iskolákat szülőfalujában végezte, a középiskolai tanulmányokat pedig Kantában a minoritáknál, ahol be is lépett a szerzetesrendbe. Teológiai tanulmányait Egerben végezte. 1834-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1836-ban szentelték pappá.

Elöljárói misszionáriusként szülőföldjére küldték vissza. 1938-ban Pusztinán káplán, majd a moldvai püspök mellett szolgált.

1839-től pusztinai plébános, 1842-től Klézse plébánosa.

1867-ben a Szent László Társaság képviseletében járt Moldvában Imets Jákó, Kovács Ferenc és Veszely Károly. Az ő segítségükkel adományokat szerzett híveinek, valamint templomot építtetett Kápotán.

73 éves korában betörtek hozzá, halálosan megsebesítették. A bogdánfalvi lelkész még tudott beszélni vele, de Petrás, bár felismerte támadóit, azokat nem árulta el. A román csendőrség soha nem tudta kinyomozni, kik gyilkolták meg és miért. A klézsei temető kápolnájában temették el.

Kutatói munkásságaSzerkesztés

1841-ben Borszéken találkozott Döbrentei Gáborral, aki 38 kérdésből álló ívet küldött neki a moldvai magyarsággal kapcsolatban, melyet Petrás meg is válaszolt. Döbrentei magyar dalok léte után is érdeklődött, erre válaszolja Petrás: „…a tapasztalatok után, íme, az sül ki, hogy voltak is, vannak is dalok, melyeket a moldvai serdülő lányok estvéken szoktak dalolni, főképp téli hosszú estéken, midőn összejönnek a rokkájukkal fonni, és ezen összejövetelt »guzsalyosnak« nevezik, minthogy a rokkát itt is »guzsalynak« hívják.” További kutatások után 20 csángó dalt is küld Döbrenteinek. Ettől kezdve rendszeresen publikált a Magyar Nyelvőrben „Rokonföldi” álnéven.

Róla írtákSzerkesztés

Kovács Ferenc moldvai látogatása kapcsán írt útinaplójában így emlékezett Petrásról:

„Ő az, kinek neve megérdemli, hogy arany betűkkel jegyeztessék a moldvai csángók annalisaiba. Külseje megnyerő, termete izmos, közép, képe tojásdad színezete barnás, szemei mandula vágatúak, orra kissé hajlott, bajusza fölfelé pödört, szakálla szürkés, hegyezett, modora olyan, melyről el lehet mondani: mi a szívében, az a nyelvén… fia lévén a derék csángó népnek, ismeri, átérzi sokat szenvedett fajtáinak sebeit, fájdalmait.”

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés