Főmenü megnyitása

Petrás Ince János OFMConv (Forrófalva, Moldva, 1813. – Klézse, 1886. szeptember 6.) katolikus pap, misszionárius, minorita szerzetes, folklorista.

Petrás Ince János
Petrás Ince János pap.jpg
Életrajzi adatok
Született 1813. július 24.
Forrófalva
Elhunyt 1886. szeptember 6. (73 évesen)
Klézse
Sírhely Klézse
Iskolái Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
Munkássága
Vallás római katolikus egyház
Tisztség hittérítő
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrás Ince János témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Valószínűleg a Zöld Péter által említett forrófalvi krónikásnak, Petrás Mihály kántornak leszármazottja. Apja Petrás Ferenc kántor volt.

Az elemi iskolákat szülőfalujában végezte, a középiskolai tanulmányokat pedig Kantában a minoritáknál, ahol be is lépett a szerzetesrendbe. Teológiai tanulmányait Egerben végezte. 1834-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1836-ban szentelték pappá.

Elöljárói misszionáriusként szülőföldjére küldték vissza. 1938-ban Pusztinán káplán, majd a moldvai püspök mellett szolgált.

1839-től pusztinai plébános, 1842-től Klézse plébánosa.

1867-ben a Szent László Társaság képviseletében járt Moldvában Imets Jákó, Kovács Ferenc és Veszely Károly. Az ő segítségükkel adományokat szerzett híveinek, valamint templomot építtetett Kápotán.

73 éves korában betörtek hozzá, halálosan megsebesítették. A bogdánfalvi lelkész még tudott beszélni vele, de Petrás, bár felismerte támadóit, azokat nem árulta el. A román csendőrség soha nem tudta kinyomozni, kik gyilkolták meg és miért. A klézsei temető kápolnájában temették el.

Kutatói munkásságaSzerkesztés

1841-ben Borszéken találkozott Döbrentei Gáborral, aki 38 kérdésből álló ívet küldött neki a moldvai magyarsággal kapcsolatban, melyet Petrás meg is válaszolt. Döbrentei magyar dalok léte után is érdeklődött, erre válaszolja Petrás: „…a tapasztalatok után, íme, az sül ki, hogy voltak is, vannak is dalok, melyeket a moldvai serdülő lányok estvéken szoktak dalolni, főképp téli hosszú estéken, midőn összejönnek a rokkájukkal fonni, és ezen összejövetelt »guzsalyosnak« nevezik, minthogy a rokkát itt is »guzsalynak« hívják.” További kutatások után 20 csángó dalt is küld Döbrenteinek. Ettől kezdve rendszeresen publikált a Magyar Nyelvőrben „Rokonföldi” álnéven.

Róla írtákSzerkesztés

Kovács Ferenc moldvai látogatása kapcsán írt útinaplójában így emlékezett Petrásról:

„Ő az, kinek neve megérdemli, hogy arany betűkkel jegyeztessék a moldvai csángók annalisaiba. Külseje megnyerő, termete izmos, közép, képe tojásdad színezete barnás, szemei mandula vágatúak, orra kissé hajlott, bajusza fölfelé pödört, szakálla szürkés, hegyezett, modora olyan, melyről el lehet mondani: mi a szívében, az a nyelvén… fia lévén a derék csángó népnek, ismeri, átérzi sokat szenvedett fajtáinak sebeit, fájdalmait.”

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés